Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Jánosi Ferenc: Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, Bd. 17/18–19. (1964–1966) / 265–267. o.

Folyóiratszemle 265 és zarándokútjai Franciaországban és Európában a X. századtól napjainkig" című vándorkiállításról, annak francia és nemzetközi levéltári dokumentumokkal történt gazdagításáról, a jubileumi ünnepségek programjáról. Az 53. és 54. számot levéltári és történeti szakkiadványok recenziói egészítik ki. Padányi Gulyás Gyulánk MITTEILUNGEN DES ÖSTERREICHISCHEN STAATSARCHIVS. Herausgegeben von der Generaldirektion, Wien.- Bd. 17/18. (1964/1965): ANNA HEDWIG BENNA „Kettős kémkedési iigy az 1683. évi török hadjárat idején" c. tanulmánya osztrák, cseh és magyar főuraknak Lipót császár és két fia meggyilkolására, birodalma egyes részeinek elszakítására, a Habsburg-ház megdöntésére a francia udvarral szőtt, állítólagos összeesküvése kapcsán kipattant kémkedési üggyel foglalkozik. A szerző gazdag levéltári forrásanyag alapján tartalmas és eleven képet rajzol a korabeli titkos diplomácia működéséről, tanulmánya emellett magyar vonatkozásai révén is (Zrinyi Péterre, Frangepán Ferencre, Zrinyi János Antalra, Eszterházy Pálra, Nádasdy Tamásra, Draskovich Miklósra, s általában a magyarországi helyzetre vonatköze^ adataival) érdeklődésre tarthat számot. — ALPHONSE SPRUNCK „Francisco Bernardo de Quiros spanyol diplomata tevékenysége a Habsburg-ház szolgálatában a spanyol örökösödési háború alatt" c. értekezéséből az első rész 4 fejezetét közli a folyóirat. A levéltárilag rendkívül alaposan dokumentált diplomáciatörténeti tanulmány érdekes vetületben tárgyalja az összeurópai történelem egyik fontos, hazai múltunkban is jelentős szerepet játszó szakaszát. — KÁLLAY ISTVÁN „AZ újból életbe léptetett királyi adó (census regius) bevezetése a magyar szabad királyi városokban 1749—1780 között" című, gazdag forrásismeretről tanúskodó cikke szabad királyi városaink gazdaságtörténetének egy érdekes mozzanatát tárgyalja: a kiváltságaikat védelmező városok szívós harcát az udvari kamara ellen, mely nem is annyira a bevételek növelésére, mint inkább a városoktól felvett kincstári kölcsönök és azok kamatai fedezetére — a királynak az érintett városok feletti földesúri jogára hivatkozva — felelevenítette s újból bevezette, a hátralékok megfizetésének kötelezettségével együtt, a királyi adót. — BERTHOLD WALDSTEIN-WARTENBERG „AZ osztrák nemességi jog 1804—1918 között" c. cikke a történeti segédtudományok művelésének példás dokumentumaként a vonatkozó jogszabályok gondoi feldolgozásával és precíz rendszerezésével ismerteti az osztrák császárságban kialakult nemességi jog fő kérdéseit: a nemesi rend tagozódását, a nemességszerzést, a nemesi kiváltságokat, a nemesség elvesztését s a nemességi jogbitorlást. — MANFRIED RAUCHENSTEINER „A 6. osztrák hadtest harci tevékenysége az 1809. évi osztrák—francia háborúban Johann Freiherr v. Hiller táborszernagy feljegyzései alapján" címmel a hadtest parancsnokának mind személyi, mind tárgyi vonatkozásban egyaránt érdekes memoárját közli mint egyik jelentős forrásanyagát készülő Hiller-disszertációjának. — RICHARD BLAAS „AZ osztrák—brazíliai kereskedelem kezdetei" címmel Ausztria XIX. századi gazdaságtörténetének egyik fontos fejezetét ismerteti. A szerző szerint az Ausztria és Brazília között a múlt század elején kialakult, s az osztrák és portugál uralkodóház rokonságán, valamint a szoros politikai kapcsolatokon épülő jó viszony kellő alapul szolgálhatott volna a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok átfogó és szilárd kiépítéséhez; erre történtek is kísérletek, ezek azonban megrekedtek a félmegoldások zsákutcájában. Az ok az osztrák kereskedelem szerkezeti korlátaiban rejlett, ezek gyökere pedig a szinte kizárólagos belföldi orientációban s a világpiac-méretekben való gondolkodás hiányában keresendő. — CHRISTIANE THOMAS „A császári műkincsek és levéltári fondok biztonságba helyezése az 1866. évi porosz—osztrák háború alatt" címmel ismerteti a császári udvar pótolhatatlan értékeinek az előnyomuló porosz hadak elől Bécsből Budára történt, izgalmas menekítését, részletesen közölve a megmozgatott kincsek listáját, a kiválogatás és mobilizálás mintaszerűen gyors, szakszerű és szervezett lebonyolítását. — FRIEDRICH ENGEL-JÁNOSI „Néhány új dokumentum Rudolf trónörökös halálára vonatkozólag" címmel figyelemre méltó adalékokat közöl a „meyerlingi tragédiához". — CSÁKY MÓRIC „Ausztria és a modernizmus" című, aktuális kicsengésű tanulmányában a vatikáni osztrák követ 1910/11. évi jelentései alapján az osztrák katho(ikus egyházban a század elején jelentkezett modernista törekvésekről s a körülöttük dúlt harcról számol be. — ALEXANDER FUSSEK „Gróf Stürkgh miniszterelnök és a parlamenti kérdés" c. cikkében Stürgkhnek a parlamentarizmus kérdésében — elvileg, a parlament kétszeri feloszlatásában, majd összehívásának mérlegelésében — gyakorlatilag elfoglalt álláspontját elemzi, hibáinak árnyalt, de határozott megítélésével. — MASAKT MIYAKE „J. M. Baernreither és a «Középeurópa»-gondolat" c. tanulmányában Joseph Maria Baernreithernek (1845—Í925), az osztrák képviselőház, majd a főrendiház tagjának, a Thun-kormány kereskedelemügyi, utóbb a ClamMartinic-kormány tárcanélküli miniszterének az első világháború folyamán az osztrák „háborús párttal" szembeni állásfoglalását, s ennek konzekvenciájaként kidolgozott, s Ausztria9 Levéltári Közlemények