Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Jánosi Ferenc: Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, Bd. 17/18–19. (1964–1966) / 265–267. o.

266 Folyóiratszemle Magyarországnak a Balkán-államokkal való vámunióján, illetve Németországgal való — Lengyelországra is kiterjedő — gazdasági szövetségén nyugvó „Középeurópa"-tervét ismerteti, a politikus gazdag irodalmi hagyatéka alapján. — PAUL MECHTLER „AZ osztrák vasútügy összefonódása a nemzetközi érdekekkel az Első Köztársaság kezdeti szakaszában" c. cikke számos magyar vonatkozása miatt is figyelmet érdemel. — „A Párizsban működött Osztrák Felszabadítás! Bizottság" címmel PAUL CHRISTOPH, a Bizottság volt elnöke közöl a franciaországi osztrák ellenállók tevékenységéről — hazai vonatkozásban is ösztönzően — becses adalékokat és dokumentumokat. — ERNST DEUERLEIN „Ausztria külpolitikai helyzete 1945-ben" címmel — jórészt a potsdami konferencia előkészítésével és lefolyásával foglalkozó, amerikai külügyi akták alapján — Ausztria önálló és független állami státusának kialakulását ismerteti. — A folyóirat Közlemények-rovatiban EMIL RAINER „gróf" Sardan-nak, egy XVIII. századi francia politikai kalandornak négy francia tartomány elszakítása és a saját vezetése alatt önálló állammá alakítása ügyében az osztrák és több más európai udvarral folytatott titkos diplomáciai üzelmeit ismerteti, PÉTER BROUCEK pedig Ypsilantis Sándor osztrák fogságának történetéről számol be. — A Levéltári tudósítások rovatban a folyóirat rövid ismertetést közöl az osztrák vezető levéltárosoknak 1964. június 9-én és 10-én, Bécsben rendezett 11. szakmai konferenciájáról, melynek napirendjén, többek között, a következő kérdések szerepeltek: a levéltárak és korunk történelme; a különböző levéltárakban érvényes kutatási időhatárok és azok egységesítése (a referátum 1918-at ajánlotta egységes időhatárként, a konferencia azonban nem tudott közös álláspontra jutni); levéltári célra átalakított épületek, illetve új levéltári célépületek Ausztriában; a mikrográfia és xerográfia kérdései és lehetőségei (a vita főként a biztonsági filmezés értéke és realizálhatósága körül folyt); levéltárosképzés (a konferencia egységesen amellett foglalt állást, hogy valamennyi, magasabb tudományos beosztásban működő levéltáros kiképzése a jövőben is az Institut für österreichische Geschichtsforschung irányítása alatt álljon); levéítárigazgatási tapasztalatcsere; az osztrák levéltárak tudományos publikációi és a további tervek; a levéltárak és a polgári védelem (a konferencia bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy dolgozzon ki ajánlást a szövetségi kormány részére a biztonsági filmezésnek a polgári védelmi törvénybe való beiktatása ügyében); az egyházi levéltárosok egyesületének feladatai és célkitűzései s eddig elért eredményei; az 1964. szept. 14-én, St. Pöltenben rendezendő VI. Osztrák Levéltári Kongresszus programja; bizottság kiküldése a Levéltárosok Szövetsége megalapításának előkészítésére. — GEBHARD RATH az österreichisches Staatsarchiv 1945—1965 közötti működéséről számol be, tömören ismertetve az egyes szervek és osztályok (Generáldirektion, Archivamt, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, Kriegs archiv, All gemeines Verwaltungsarchiv, Verkehrsarchiv) tevékenységét, az 1955—1964 közötti iratanyaggyarapodást, ugyanezen időszak alatt a hazai és külföldi kutatók számának alakulását évenként és osztályonként, valamint a levéltár munkatársainak tudományos publikációit. — ROBERT STROPP a Haus-, Hof- und Staatsarchiv levéltári segédleteinek átrendezését és új felállítását ismerteti, a régi és új jelzetek közlésével. — "WALTER PILLICH a Főudvarmesteri Hivatal 1637—1780 közötti jegyzőkönyveiből a művészeti vonatkozású ügyek regeszták közli. — KUN JÓZSEF a magyar Hadtörténelmi Levéltár kialakulásáról és jelentősebb fondjairól ad rövid, de tartalmas tájékoztatást. A kötet gazdag ismertetést és kritikát közöl az aktuális osztrák és külföldi történeti és levéltári szakirodalomról; elismeréssel méltatja többek között Sashegyi Oszkár: „Az abszolutizmuskori levéltár" című, a Magyar Országos Levéltárnak az 1849—1867. közti időszakból származó anyagát ismertető munkáját. — Band 19. (1966): ALFRED A. STRNAD „Pietro Corsini legátusi működése a császári udvarnál" c. tanulmánya a XIV. századi középeurópai történelem egyik érdékes fejezetével, a Nagy Lajos magyar király és Rudolf osztrák herceg, illetve IV. Károly német császár és János cseh herceg között megromlott kapcsolatok normalizálására irányuló pápai erőfeszítésekkel foglalkozik. — ALPHONSE SPRUNCK „Francisco Bernardo de Quiros spanyol diplomata tevékenysége a Habsburg-ház szolgálatában a spanyol örökösödési háború alatt" c. értekezésének második, befejező részét közli a folyóirat. — KÁLLAY ISTVÁN „A magyar szabad királyi városok pénzügyei Mária Terézia korában" címmel a városok pénzügyi gazdálkodásának, a jövedelmi forrásoknak és kiadásoknak, a városi pénztőkefelhalmozódásnak gazdagon dokumentált elemzését adja. — OTTO MICHTNER „Da Ponte abbé bukása" című dolgozatában Mozart legjelentősebb olasz származású librettistájának a XVIII. század utolsó évtizedeiben lezajlott sorsfordulóit ismertetve, a bécsi színházi világ és az udvari élet szövevényeibe ad érdekes bepillantást. — KARL OBERMANN „Kiadatlan dokumentumok Metternich 1821—1848. közötti diplomáciai tevékenységére vonatkozólag" címmel az európai forradalmi hullám ellen szilárd szövetségi rendszer kikovácsolására törekvő Metternich külpolitikai akcióihoz közöl hazai történelmünk szempontjából is figyelmet érdemlő adalékokat. — RICHARD BLAAS „AZ 1864. évi őszi friauli puccstól Velence 1866. évi átengedéséig" című dol-