Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Padányi Gulyás Gyuláné: La Gazette des Archives, No. 48–54. (1965–1966) / 262–265. o.

264 Folyóiratszemle történetére vonatkozó kutatások problémáit sorolja fel, itt már — az újkeletű iratok esetében — a kutathatóság lehetőségei, politikai szempontok is előtérbe kerülnek. Kívánatosnak tartaná, hogy az École des Chartes oktatási rendjében a modern történeti anyag (politika, gazdaságtörténet, szociológia stb.) tanulmányozása nagyobb hangsúlyt kapjon. Ezzel párhuzamosan a XIX. és XX. századi levéltári anyag kutathatóvá tételének meggyorsítását: rendezését, leltározását kéri. Megígéri, hogy a történeti kutatások mindenkori irányzatairól a francia történettudományi bizottság, valamint a történeti kutatások bizottsága legújabbkori történész osztálya a levéltárosokat rendszeresen tájékoztatni fogja. — P. CAILLET, az újkori osztály vezetője, részletes válaszában többek között kitér a zárolt anyagok kutatása körül tapasztalt viszszás intézkedésekre. A levéltárak és történészek gyümölcsözőbb együttműködésének egyelőre anyagi akadályai is vannak (raktár- és személyzethiány). A vitát B. MAHIEU, a levéltár felvilágosító- és kutatószolgálatának vezetője foglalja össze, beszámolván a kutatók jobb kiszolgálása érdekében tett intézkedésekről (új kutató terem, mikrofilm-leolvasó terem, leltárak gyorsabb ütemű publikálása, a Franciaország története kutatására vonatkozó tájékoztatási központ folyóiratának rendszeres megjelentetése). — A kongresszus második napján J. SCHNEIDER, Nancy-i bölcsészkari dékán a területi levéltárakban folyó közép- és feudáliskori, J. VIDALENC Caen-i bölcsészkari professzor pedig a XIX. és XX. századra vonatkozó kutatómunka eredményesebbé tétele érdekében emel szót. F. HIMLY és F, BURCKARD megyei levéltárigazgatók a megyei levéltárosok álláspontját kifejtve, elmondják, hogy egy-egy francia megyei levéltárosra másfél km iratanyag gondozása jut, ezenkívül közigazgatási, idegenforgalmi, kiadványmunka, kutatószolgálat. A levéltáros tudós-mivoltát háttérbe szorítja az adminisztrációs robot. Segédletkészítési programjában figyelembe kell vennie a történeti kutatás igényeivel azonos súllyal jelentkező adminisztrációs kutatásokat is. A kutatók leítárkészítő segítségével szemben felszólalók kifejtik aggályukat, miszerint lehet valaki kiváló történész, de rossz levéltáros; az egyetemi hallgatókra sem tanácsos rábízni egész fondok rendezését, az összekeverés veszélye miatt. Az ilyenfajta együttműködés lehetősége mindig esetenként bírálandó el. Kérik a professzorokat, hogy a doktori disszertációk esetében a levéltári anyagot igénylő témákat csak olyan hallgatókra bízzák, akik kutatásra termettek. Egyetértenek azokkal a nézetekkel, melyek szerint a szerteágazó, bonyolult levéltári anyagban valamely adott témára vonatkozó kutatás eredményesebben és gyorsabban végezhető munkaközösségi szervezettségben, mint egyéni pepecseléssel. Nagy technikai segítség lenne a diktafon, s az ehhez szükséges kutatói fülkék megszerkesztése: ez egyelőre csak a legújabb levéltári épületekben valósult meg. A megyei levéltárak anyagi, technikai és személyi ellátottsága még messze az igények mögött maradt. Megoldandó a levéltárban végzett kutatások eredményeként készült cédulaanyag szabványosítása, sokszorosítása és a levéltár számára egy példány biztosítása. Mindkét korreferens hangsúlyozza: vigyázzunk, hogy a levéltár ne váljék holmi iratmagazinná, hanem mint kutatási központ is betölthesse hivatását. — H BLAQUIÉRE a kongresszustól független, de azzal mégis szorosan összefüggő tanulmánya a megyei levéltárak kutatószolgálatának fejlődéséről ad figyelemre méltó áttekintést: mind a tudományos, mind az ügyviteli jellegű kutatások vonatkozásában. Megállapítja, hogy a latinul tudók számának kevesbedése folytán ritkulnak a XVI. század előtti időszakra irányuló kutatások, s legtöbb kérelem a XVIII. századra vonatkozik. A XX. századi anyagok zömét még időhatár-korlátok zárják el a történészek elől. Maga a kutatógárda határozott fiatalodást mutat: soraiban egyre több a diák. A kutatási szabályzatok megifjítása is kívánatos volna! — A Technikai jegyzetek című rovat teret nyit a levéltári anyag francia- és külországi kezelési módozatai számára: fasciculus, köteg, doboz stb. megoldásokra vonatkozó tapasztalatcserék megvitatására. —- A Figyelő rovat többek között részletes ismertetést közöl a történeti demográfiai társulat évkönyvei sorában elsőként 1964-ben megjelent Történeti demográfiai tanulmányok és krónika (Études et chronique de démographie historique) című kötetről, továbbá a nemrég megjelent második kötetről, mely utóbbi talán már a végleges sorozatcímet viseli: Történeti demográfiai évkönyvek (Annales de démographie historique). Ez utóbbiban található például egy tanulmány a magyarországi, XVIII. sz. végi demográfiai helyzetről, valamint három szovjet szakíró munkája az 1789—1815 közötti évek Oroszországa demográfiaimérlegéről. A köteteket gazdag, nemzetközivé bővített bibliográfiai anyag egészíti ki. — No. 54.: Levéltári költözködések címszó alatt J. MARTIN-DEMÉZIL a Loir-et-Cher-i levéltár tapasztalatairól számol be: 6 ezer folyóméter levéltári anyag mintegy 500 m távolságra történt elszállításának és az új helyiségekben való felállításának megtervezéséről és végrehajtásáról. F. BURCKARD a Seine-Maritime-i megyei levéltár, négy különböző raktárban tárolt, mintegy 12 ezer fm-nyi anyagának egy új, 27 szintű toronyraktárba történő költöztetésének módozatait ismerteti. — A Varia rovatban R. DE LA COSTE-MESSELLIÉRE párizsi levéltáros, mint a Compostelai Szent Jakab barátai egyesület főtitkára, röviden beszámol a „Szent Jakab zarándokai