Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Mályusz Elemér: A magyar medievisztika forráskérdései : medievisztika és oklevélkiadás / 3–29. o.

2(? Mályusz Elemér kritikai észrevételeiket kifejtették. A mulasztások pótlása megkezdődött ugyan a Szentpétery-féle regesztasorozat Borsa Iván által szerkesztett kötetével, s a hiányosság felszámolása terén kétségtelenül jelentős előrehaladást fog hozni a Györffy György által szerkesztett „Diplomata Hungáriáé antiquissima", mindez azonban nem teszi feleslegessé a magyar és a szomszédos államok középkor-kutatása közti együttműködést. A legfontosabb munka a középkori királyi kancellária szervezetének megismerése és kiadványai hitelességének tisztázása, ide értve a datálatlan oklevelek keltének lehetőleg pontos meghatározását. A királyi kancellária kiadványainak negyed része vonatkozik Szlovákiára, ennyi is fog a tervezett oklevéltárban megjelenni, a hitelesség vizsgálata azonban azt kívánja, hogy a szerkesztő az őt nem érdeklő háromnegyed résszel is tüzetesen foglalkozzék. Oly munkát kellene elvégeznie, ami túlesik érdeklődési körén, szinte kabátot kellene a gombhoz varrnia. Azt hisszük, hogy a magyar kancellária életét közös munkában tárhatná fel hazai diplomatikánk és szomszédaink tudományos élete. Mi a magunk területére vonatkozó okleveleket vizsgálnók, szomszédaink a saját anyagukat s a párhuzamos munka során kicserélhetnők tapasztalatainkat. Nem volna szükség a középkori magyarországi oklevelek valamiféle egyetemes corpusának kiadására még gondolni sem. Ez óhatatlanul érzelmi visszatetszést ébresztene. Szakszerű együttműködés határozottan körülírt feladat megoldására azonban, valamennyi fél számára gyümölcsözően, legalábbis elképzelhető. A királyi kancellária mellett sor kerülhetne azután a központi bíróságok működésének és okleveleinek megvizsgálására. A „Damus pro memoria" kezdetű bírósági oklevelek dátumát eddig jobbára csak hozzávetőlegesen állapították meg régi oklevéltáraink, s a végleges döntés bizonyára még sok fejtörést fog okozni. Itt is hasznosabb volna a teljes anyag ismeretének birtokában nyilvánítani véleményt, mint minden egyes alkalommal a kérdéses oklevélből kiindulva keresni és mérlegelni a felvilágosítást nyújtó archontológiai és földrajzi adatokat. Ily datálatlan oklevelek annak következtében, hogy ma már a teljes magyarországi forrásanyag — eredetiben vagy filmfelvételen — az Országos Levéltárban megtalálható, nagy számban kerültek elő s amint a szlovákiai oklevéltár a XIII. sz. második feléhez elérkezik, egyre több problémát fognak okozni. Hasznos volna előre oly lépéseket tenni, amelyek alkalmasak meggyorsítani a munkát. Szaktársainknak ily módon több idejük maradna a helyi oklevéladó testületek — hiteles helyek, városok, megyék —, sőt magánosok írásos munkájának elemzésére. Sem a turóci konvent vagy a nyitrai káptalan, sem Bártfa város vagy Sáros megye okleveles kiadványainak számbavételénél nem tudunk közreműködni. Annak megállapítása, hogy milyen helyi jellegű, írásos munkát végző tényezők voltak, s ezek hogyan erősödtek a társadalmi fejlődés során, miként segítették az írásbeliség, mint kulturális jelenség elterjedését, már teljes egészében a szlovákiai, jugoszláv, romániai-erdélyi tudományos körök feladata volna. Közülük az utóbbiak, évek óta folyó gondos munkájukkal messze túljutva az első tervezgetéseken, immár tisztán látott célok felé világosan megfogalmazott program alapján haladnak.

51 Példájuk követéséből hazai kutatásaink fel51 S. Jakó: Les débuts de l'écriture dans les couches laj'qües de la société féodale en Transylvanie. Nouvelles études d'histoire présentées au X

c congrés des sciences historiques