Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - Beck, Friedrich: Az NDK állami levéltárügyének új szabályozása / 159–172. o.

162 Beck, Friedrich „áll am vizsgázott levéltárost" (középkádert) képzett ki. A szakmunkások száma már több ezret tesz ki. 2. A Német Demokratikus Köztársaságban végbemenő rohamos társadalmi fejlődés eredményeképpen azonban az utóbbi időben a felsorolt tudományos és szervezési eredmények ellenére is egy sor probléma állt elő. Így többek közt változtatásra szorult az államapparátus megváltozott szervezete mögött elmaradt levéltárszervezet és az állami levéltári anyag nem mindig kielégítő jogi biztosítása; hasonlóképpen nem feleltek már meg a szükségleteknek a levéltári munka egyes területei. E hiányosságok megszüntetését és új feladatok kezdeményezését kell szolgálnia az 1965. június 17-i új rendeletnek. Az állami levéltárügy elé állított feladatok alapját a szocializmus teljes felépítésének periódusában — ahogy azt az új rendelet I. szakasza lefekteti — Németország Szocialista. Egységpártja VI. kongresszusának határozatai képezik. A népgazdaság tervezésének és irányításának új gazdasági rendszere és annak fő követelése, mely a társadalom számára a maximális haszon elérését célozza, így meghatározza a jövő levéltári munkáját is. A feladatokat illetőleg az új rendelet hangsúlyozza, hogy az állami levéltárak társadalmi funkciójuk alapján a levéltári anyagot a következő célok érdekében tartoznak rendelkezésre bocsátani: az NDK békepolitikája részére, és a nyugatnémet imperializmus és militarizmus elleni harc részére; az állami szervek részére gyakorlati, mindenekelőtt jogi felhasználás céljából; a szocialista gazdaság részére műszaki-közgazdasági felhasználás céljából; a történelmi kutatás részére, mindenekelőtt egy nemzeti német történeti kép kidolgozása és a német munkásmozgalom történetének kutatása céljából; az állampolgárok részére személyes jogaik megvédése céljából; a dolgozók szocialista tudatformálásának és kulturális érdekeinek céljaira. E feladatok teljesítése érdekében a rendelet követeli egyrészt az állami levéltárügy tervezésének összehangolását az összáílami tervezéssel, és az együttműködést az államapparátus, a közgazdaság és a tudomány szerveivel és intézményeivel, — másrészt követelményként tűzi ki a levéltári állagok tudományos feldolgozását és feltárását, a felvilágosító tevékenységet és kutatószolgálatot, valamint szakirodalom publikálását. Ezzel a levéltárak fő feladatait illetően egyértelmű tájékoztatást ad. E kiterjedt feladatoknak ellátása, és ezzel összefüggésben az állami levéltárügy társadalmi funkciójának biztosítása a szocialista tulajdonban levő levéltári anyag összességére vonatkozóan átfogó szabályozást igényel. E célból a rendelet III. szakasza törvénybe foglalja az NDK állami levéltári fondját. Ez áz alapja a szocialista levéltárügynek, — s törvénybeiktatása egyben a korábbi törvényhez képest lényeges előrelépést is jelent. Meghatározása a következő: „A Német Demokratikus Köztársaság állami levéltári fondja magában foglalja az állami szerveknek, azok intézményeinek, a gazdaságirányító szerveknek, a szocialista gazdaság üzemeinek és intézményeinek, és a tudományos intézeteknek levéltári anyagát, valamint a múlt levéltári anyagát, függetlenül attól, hogy mindez levéltári vagy levéltáron kívüli megőrzésben van-e."