Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - Beck, Friedrich: Az NDK állami levéltárügyének új szabályozása / 159–172. o.

Az NDK állami levéltárügyének új szabályozása 163 E meghatározással lezárult az állami levéltári fond határairól és alkotórészeiről hosszabb idő óta folytatott vita. Egyértelműen meghatározásra került, hogy az állami levéltári anyagnak sem keletkezési ideje, sem továbbszármaztatási módja, sem esetlegesen a levéltáron kívüli őrzése nem teheti kérdésessé annak az állami levéltári fondhoz való tartozását. E megállapítás kiindulópontot jelent többek között egy jövőbeni, az állami levéltárak és a könyvtárak, valamint a múzeumok közötti állomány elhatároláshoz is. A rendelet szövege a továbbiakban meghatározza az állami levéltári fond egyes alkotó részeit, különösen a hagyatékok, a levéltári jellegű gyűjtemények és a levéltári anyagokról készült másolatok felvételének szempontjából. Az állami levéltári fond alkotó részévé lehet nem állami eredetű levéltári anyag is, amennyiben annak általános társadalmi jelentősége van, és a tulajdonosok állami megőrzésbe adják. Nem állami levéltári anyag veszélyeztetése esetén a Belügyminisztérium intézkedéseket tehet annak biztosítása és megtartása érdekében. Ilyen jellegű levéltári anyagnak az NDKból való kiviteléhez minden esetben a minisztérium hozzájárulása szükséges." Alapvetően az állami levéltári fondon kívül marad ezzel szemben az NDKban fennálló pártok és társadalmi szervezetek, valamint az egyházak és a vallási egyesületek levéltári anyaga: e szervek valamennyien saját felelősségükre gondozzák levéltári anyagukat. Csupán a már nem létező szervezeteknek, szövetségeknek és más egyesületeknek a levéltári anyaga számít bele az állami levéltári fondba — kivéve azonban a munkásmozgalom anyagát. A rendelet egy további lényeges határozata az állami levéltári fond védelmének biztosítása a szocialista állam által, valamint állagainak elidegeníthetetlensége. A levéltártudomány egyik alapkövetelményének felel meg a rendelet akkor, amikor leszögezi az állami levéltári fond állagainak oszthatatlanságát; ezeknek kialakításánál és elhatárolásánál alapvetően a proveniencia elve a döntő. Maguknak az állagoknak kezelése az illetékes állami levéltárakban történik, melyeknek levéltártípusonkénti megalakítását és illetékességét a rendelet egy külön végrehajtási utasításban újra szabályozza. Az állami levéltári fond állagainak nyilvántartása az Állami Levéltári Igazgatóságon e célra felfektetett Központi Állagnyilvántartásban (Zentraler Bestandnachweis) történik, amely egyúttal az állami levéltárügy egységes irányítását is szolgálja. A Nyilvántartás már jelenleg, és csupán az állami levéltárak vonatkozásában is több mint 9200 állagra terjed ki, benne összesen 212 000 fmnyi ügyirattal, több mint 181 600 oklevéllel és 158 700 térképpel. 3. Az állami levéltári fond törvénybeiktatása biztosítja az állami levéltárügy egységes irányítását, amit a rendelet II. szakasza újólag megerősít. Minden alapvető feladat irányításáért és összehangolásáért, mint eddig is, a Belügyminisztérium felelős. A minisztérium keretében ezeket a feladatokat az Állami Levéltári Igazgatóság látja el. E feladatok különösen a következők: az állami levéltárügy politikai, tudományos, technikai és szervezeti fejlődésére vonatkozó alapelvek megállapítása; a feladatok tervezése és végrehajtásuk ellenőrzése; 14 Lásd erről részletesen az állami levéltárügyről 1965. június 17-én kiadott rendelet VI. szakaszát: nem állami levéltári anyag (Nichtstaatliches Archivgut).