Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - Beck, Friedrich: Az NDK állami levéltárügyének új szabályozása / 159–172. o.

Az NDK állami levéltárügyének új szabályozása 161 rá a-devéltárakra: a hitleri diktatúra idejéből szárrmazó levéltári anyag feltárását és rendelkezésre bocsátását a fasiszta háborús bűnök dokumentációja céljaira.* Az állami levéltárak anyagának egyre jobban előrehaladó feltárása lehetővé tette a felhasználható állagok körének egyre (táguló kiterjesztését is. így már az 1965-ös évben csak az állami levéltárakban 4200-nál több kutató több mint 21 500 napot dolgozott; ezen felül a levéltárak 8600 írásbeli felvilágosítást adtak. A kutatások tárgyáról 1960 óta az Állami Levéltári Igazgatóság által évente kiadott tematikus kutatási katalógus nyújt tájékoztatást, amely egyúttal a kutatók tájékoztatását és a kutatás koordinálását is hivatva van szolgálni.

7 A régebbi levéltári anyag feltárása mellett már korán megindult a szocialista korszakból származó írásos anyag feldolgozása is, mihelyt az anyag az 1952. évi demokratikus közigazgatási reform és a gazdaságirányító szervek központi szintű újjászervezése (az ipari minisztériumok 1958-as feloszlatása) alkalmából nagy tömegben megérkezett az illetékes levéltárakba. A legújabb állagokkal végzett, a levéltári munkát mindinkább jellemző munkák eredményeként, értékes levéltártudományi ismereteket nyertünk, amelyek többi között a szocialista kor irataira munkaközösségileg kidolgozott rendezési és lajstromozási alapelveknek,

8 a szocialista kori iratanyag értékmegállapítása alapelveinek,

9 és egy íevéltárigazgatástani tankönyvnek

10 elkészülésében fejeződtek ki: a levéltárosok olyan tudományos teljesítményeiben, amelyek a külföldön is elismerést váltottak ki. Végül döntő fontosságúnak bizonyult a káderkérdés. Az egységes levéltári szervezettel párhuzamosan létrejött az egységes levéltárosi szakképzés is. Kiindulva az 1950-ben a Belügyminisztérium fennhatósága alatt a tudományos levéltárosok képzésére alapított Levéltártudományi Intézetből,

11 (amely ma a berlini Humboldt Egyetem filozófiai fakultásához van csatolva), a középkáderek nevelését szolgáló Levéltári Szakiskola

13 felállításán keresztül, egészen az önálló levéltári szakmunkásképzés

13 kialakításáig, ma egy zárt levéltárosképzési rendszer létezik. Lényeges feltétele volt ez annak, hogy a bemutatott fejlődési korszakban a levéltárosok elé állított feladatokat meg tudjuk oldani és teljesíthessük. Ennek eredményeként eddig a Levéltártudományi Intézet összesen 9 tanfolyamon 140 „okleveles levéltárost" (tudományos levéltárost), a Levéltári Szakiskola pedig hároméves nappali tagozatán 180 és négyéves levelező tagozatán 232 6 Braunbuch. Kriegs- und Naziverbrechen in der Bundesrepublik. Staat, Wirtschaft, Armee, Verwaltung, Justiz, Wissenschaft. Berlin 1965. (2. átdolgozott kiadás Berlin 1966). 7 Thematischer Benutzerkatalog. Hrsg. von der Staatlichen Archivverwaltung der DDR. Potsdam 1960. 8 Ordnungs- und Verzeichnungsgrundsätze für die staatlichen Archive der DDR. Potsdam 1964. 9 Grundsätze der Wertermittlung für die Aufbewahrung und Kassation von Schriftgut der sozialistischen Epoche in der DDR. Potsdam 1965.. 10 G. Enders: Archivverwaltungslehre. Berlin 1962. 11 Lásd: Satzungen des Instituts für Archivwissenschaft vom 9. September 1950, AM I (1951/52), 12 1. és Anordnung über das Institut für Archivwissenschaft vom 10. August 1961, GBl, Teil II, 386 skkl., valamint Beilage zu Archivmitteilungen XII (1962), Heft 1. 12 Lásd: AM V. (1955), Heft 3, 25. 1. és Anordnung über das Statut der Fachschule für Archivwesen vom 9. April 1964, GBl, Teil III, Nr. 23, 232 skkl. 13 A „levéltári asszisztenssé" való képzés kétéves tanulmányi idő alatt történik egy oktató levéltárban, egyidejűleg a jelölt szakmai elméleti oktatást is kap egy Központi Szakiskolában. f