Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - Beck, Friedrich: Az NDK állami levéltárügyének új szabályozása / 159–172. o.

160 Beck, Friedrich ringia) levéltári igazgatóságaira támaszkodott. Az 1952. évi demokratikus közigazgatási reform megvalósítása (a tartományok feloszlatása, a tanácsok megteremtése) után azonban ezek helyére a 14 kerületi tanácsnál a levékárügyi referaturák (Referate Archivwesen), ill. a 217 körzeti tanácsnál a levéltárügyi szakcsoportok (Sachgebiete Archivwesen) léptek. Az egységes szempontok alapján álló állami levéltárügy megteremtésének alapvető szervezeti előfeltételei ezzel létrejöttek. A levéltárügy felépítése ezek után az állami levéltári szervezet magvából, a Német Központi Levéltárhói (Deutsches Zentralarchiv) és a tartományi főlevéltárakból (Landesfiauptarchive), ill. tartományi levéltárakból (Landesarchive) kiindulva a szocialista tulajdonviszonyok kialakulásával és a szocialista államhatalom a gazdasági, állami és kulturális élet minden jelentős területén kibontakozó fejlődésével párhuzamosan valósult meg. E fejlődés eredményeként már az 1950. évi törvény alapján új levéltártípusok is keletkeztek.

3 A szocialista gazdaság és a népi tulajdonba vett kapitalista elődüzemek levéltári anyaga számára az üzemi levéltárakban (Betriebsarchive) teremtették meg az új szervezeti formát. A körzeti levéltárak (Kreisarchive) felállításával és a városi levéltárak (Stadtarchive) kiépítésével (megfelelően a folyamatnak, melyben a korábban kommunális szervek helyi szintű állami szervekké alakultak) hasonlóképpen új utakra lépett a levéltári szervezet. A megváltozott társadalmi feltételeknek felelt meg végül az igazgatási levéltárak (Verwaltungsarchive) felállítása az állami szerveknél, intézményeknél és üzemeknél. Ezeknek elsősorban átmeneti levéltárakként kellett ugyan működniük, egyúttal azonban hatniuk kellett az irattárakban folyó iratkezelésre és ezáltal a levéltáraknak úgynevezett „előterepére". A szocializmus építésének már mögöttünk levő fejlődési szakaszában lényegében végig ez a levéltári szerkezet állt fenn. Keretében az egyes levéltárak és azok dolgozói sokoldalú, pozitív levéltári munkát végezhettek a társadalom javáfa. A levéltári anyag elsőrendűen fontos begyűjtése és biztosítása mellett annak feltárása volt a levéltárosok fő feladata. Ennek eredményeként a feudális és a kapitalista korszakból származó állagok túlnyomó része a tudományos kutatás számára használható és kiértékelhető állapotba került. A Német Központi Levéltár és majdnem valamennyi nagy állami levéltár levéltári vezetőket, állagismertetőket és speciális leltárakat adott ki a kutatómunka (támogatására.

4 Kollektív munkaként jött létre az NDK állami levéltáraiban a német munkásmozgalom történetére vonatkozó források sokkötetes speciális leltára.

5 Az 1964. május 28-án kiadott minisztertanácsi határozat további nagy feladatokat ruházott 3 Lásd ehhez-részletesen AM I. (1951/52), 8. és 10. 1. 4 Lásd: Schriftenreihen des Deutschen Zentralarchivs und der Staatsarchive (ehem. Landeshauptarchive). Nyomtatott áttekintések vannak: Staatsarchiv Dresden (1956), Staatsarchiv Magdeburg (Bd. 1. 1954; Bd. 2. 1955; Bd. 3/1. 1961; Bd. 4. 1960); Staatsarchiv Potsdam Bd 1. 1964; Bd. 2 megjelenik 1967); Staatsarchiv Weimar (1959); Staatsarchiv Meiningen (1960); Staatsarchiv Rudolstadt (1964); Historische Staatsarchive Gotha (1960); Altenburg (1961); Greiz (1963). 5 Archivalisch^e Quellennachweise zur Geschichte der deutschen Arbeiterbewegung. Hrsg. von der Staatlichen Archivverwaltung in Verbindung mit dem Institut für Geschichte dér Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin. Bearbeitet von Mitarbeitern des Deutschen Zentralarchivs und der Staatsarchive. Bd. 1—7. Kézirat gyanánt, Potsdam 1960.