Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Lakatos Ernő: Der Archivar, Jg. XVIII–XIX. (1965–1966) / 131–132. o.

132 Folyóiratszemle levéltári anyagáról — az ismertetés felsorolja a jelentősebb nyugat-európai technikai múzeumokat is. — Heft -4.: J. PAPRITZ a térképek címének felvételéről ír: a címben utalni kell a térkép kelétkezésének módiára is. — W. LEESCH az NDK levéltár-ügyéről ad áttekintő, jó összefoglaló tájékoztatást. JÜRGEN SYDORO az új olasz levéltári törvényt ismerteti. — G. RICHTER a Stuttgarti Állami Levéltár újjáépítésének tapasztalatairól számol be: ez az egyedüli német levéltár, amely raktárait 3 szinten, föld alá helyezte; — T. TRUMP a filmek xerox-szal történő nagyítása mellett foglalt állást. — Jg. XIX. (1966) Heft 1.: A füzetet az aacheni 42. német levéltáros napnak szentelték. BRUCKMANN a jelenkor levéltárosáról tartotta megnyitó beszédét. A levéltáros napok lefolyásáról DAHM számol be, ismertetve az egyes szakcsoportok (állami levéltárosok, városi levéltárosok, egyházi levéltárosok, üzemi levéltárosok, parlamenti levéltárosok, sajtó és filmlevéltárosok) ülését. — F. ZIMMERMANN a levéltári dokumentációról szóló előadását foglalta össze, — H. BOOMS az állami levéltárak dokumentációinak határairól és tagolásáról szól. „A levéltár legyen illetékességi területé történeti dokumentumainak központja-/-' W. KLÖTZER a városi levéltárak kortörténeti dokumentációját ismertette; a kortörténeti dokumentáció alatt főleg a dokumentum jellegű újságkivágatok, nyomtatványok, stb. levéltári gyűjteményét kell értenünk. — Közli a folyóirat továbbá a német levéltáros egyesület (Verein deutscher Archivare) közgyűlésének jegyzőkönyvét; az egyesület újra elnökévé választotta dr. Bruckmannt, a Szövetségi Levéltár igazgatóját. -^-J.-PAPRITZ A levéltári térképek katalogizálásának szabályzattervezetét dolgozta ki igen részletesen, tervezetéből mi is sokat meríthetnénk; — MANFRED STÜRZBECHER AZ egészségügyi akták megtartása vagy selejtezése címen foglalkozik a címben szereplő sokát vitatott kérdéssel: nézete szerint orvostörténészek bevonása szükséges a kérdés eldöntéséhez. — ALFRED ECKHARDT a műanyagfóliákkal történő restaurálásról tájékoztat teljesen gyakorlati szempontból. — Heft 2.: A szám visszatérve a 42. német levéltá

L ros napok tematikájára, a levéltári .dokumentáció problémáit tárgyalja. KURT DÜFFER a dokumentációk összeállításának és feltárásának módszereiről referál. Dokumentáció alatt lényegében mindenféle dokumentum rendszeres gyűjtését, kiértékelését értik azzal a kifejezett céllal, hogy a benne rejlő tapasztalati és ismeretanyag felhasználhatóvá váljék. — GERHARD HEYE á nyilvános levéltárakon kívüli levéltári dokumentáció kérdéseit taglalja; főleg nyomtatványok, újságkivágatok, kép, film és hangszalaganyag gyűjtésére terjeszkednek ki. — SIGRID BARLEN a Német Szövetségi Köztársaságban folyó dokumentációs munkálatokról összefüggő áttekintést ad, — EGON MERKER a sajtólevéltárra és a sajtódokumentációra-tért ki. — W. KOHTE az osztrák levéltári kiállításokról ír. —' HANS DIETAR BRAND a levéltári biztonsági filmezés egyes technikai problémáit fejtegeti, — HANS GEORG SCHAFFNER á levéltári másolatok újszerű és érdekes megoldási módjára hívja fel a figyelmet. A levéltári anyag majdnem élethű kopírozásá; nak lehetőségét teremti meg a. xérpx.— A. Dohisburgi Városi Levéltár számára a Donisburgi Egyetem egész fondját xerox másolatra vették, ínerr sókkal használhatóbb és tartósabb a filni

1 kópiánál. — HELMUTH LIPPERT a fotókópiák köttetéséií'ek Imódját ismerteti. — Heft 3. a co^ burgi német levéltáros napokat készíti elő," ANDREÁN ^.WERP'ÜRG a coburgi levéltárakat ismerteti, — BERNHARD ZITTEL a. bajor állami levéltári építkezések tapasztalatait szűri le, — HEINZ JOACHIM SCHULZE a Stade-i alsószász; állami levéltárépítkezésérőr számol be: itt az általános német gyakorlattól eltérően egy épületben.helyezték el a levéltári ráktárakat és az igazgatási épületrészt. — WILHELM RÖHR az amerikai kezelésbe került német birodalmi levéltárak mikrofilmezésének és .jelzetéléseinek módszerét tárgyalja: a lefilmezett levéltári anyag nagyobb részé azóta visszakerült német kézbe.; — HANS- BARKHÄUSEN-az USA-ba hadizsákmányként elvitt, 1932—1945 között keletkezett 3600 német játék^, kültúr- és dokumentumfilm sorsáról ír. — FRIEDRICH HENNING a Német Demokrata Párt levéltáráról ad színes ismertetést. — GOTTFRIED ERNST HOFFMANN Dánia állami levéltárainak 1921—'i960 közötti történetét foglalja össze. — SEEBERG ELVERFELDT a holland és belga sajtómúzeumokról tájékoztat, — E. G. LOWENTHAÍ pedig a Leo Back-Intézetről, amely a német, zsidóság történetével foglalkozik. — HANS MARTIN MAURER

1 a levéltári anyag filmezésének gazdaságosságát tárgyalja, kitér a laboratóriumok gépi berendezésére és a filmek raktározására; —• JOHANN HOFMAN a pecsétlenyorriatok készítésének különböző módjaira ad jó útbaigazítást. — HELMUT LIPPERT az ólombullák Ön^tésének módszerét írja' le' részletesen. — Heft 4.: RENE GANDILHON francia nyelvű tanulmánya a francia levéltárak modern dokumentumanyagáriak osztályozásáról szól. — ANNA DOROTHEA y. DEN BRINCKEN a kölni városi üzemek irattarainak rendszerét vázolja.'— Ez a szám hozzá SÁRKÖZI ZOLTÁN tanulmányát a magyar gazdasági leyéltárügyről. — WÖLFGANG MOMMSENNAK a. Washingtoni Rendkívüli Nemzetközi Levéltári Kongresszusról készült beszámolója rövid át

L tekintést ad a felvetett problémákról (Levéltárat, a kutatás szolgálatában, a levéltári anyag kutathatósága).Lakatos Ernő