Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Izvesztija na Drzsavnite Arhivi, Kn. 9–12. (1965–1966) / 133–134. o.

Folyóiratszemle 133 IZVESZTIJA NA DRZSAVNITE ARHIVL Kn 9. (1965): ZSIVKO KABADAJEV a levéltári kiállításokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatokról számol be. A történelmi dokumentumoknak a rádió, sajtó, televízió és mozi útján való propagálása mellett egyre nagyobb arányokat ölt Bulgáriában az iratok levéltári kiállítások útján történő népszerűsítése. Ez a bolgár nép hazafias nevelésének egyik leghatékonyabb eszköze. — DAVID B. KOEN a levéltárak „szelekciós gyarapításáról" ír. Ez alatt azt kell érteni, hogy az állami levéltárak pontosan meghatár rozzák, hogy milyen „értékminimum" felett álló szervek anyagával foglalkozzanak, mit vegyenek át megőrzésre. Szerző cikkében a munka tervezéséhez is hasznos szempontokat ad. — OLTVAI FERENC a Szegedi Állami Levéltár igazgatója a magyar területi levéltáraknak arról a munkájáról számol be, amellyel a népgazdaságot segítik, foglalkozva a munka során a levéltárak előtt álló nehézségekkel. — A levéltári munka elméletével és gyakorlatával faglalkozó cikkek után forrásközlemények és levéltárismertetések következnek. A forrásközlések témái: a bolgár—szovjet fegyverbarátság a „hazafias háború" (1944—1945) alatt; a nemzetközi antifasiszta mozgalom Georgi Dimitrov védelmében; a külföldön tanuló bolgár egyetemi hallgatók harca a haladásért (1907 körül) — ez a forrásközlés egészében a Magyar Miniszterelnökség levéltárának anyaga alapján készült; Konsztantin Velicskov neves politikushoz intézett levelek; Kriszto Botev a nagy bolgár költő életére vonatkozó iratok. — A forrásismertetések a következő témakörökre vonatkoznak: a néphatalom harca 1944. szeptember 9 után az analfabétizmus ellen; a bolgár néphatalom és az országban élő török kisebbség szociális helyzetének javítása; a földművelés és a szövetkezeti gazdálkodás a burgaszi kerületben 1944-ig; a jugoszláviai levéltárak mint a bolgár nép történetének forrásai; a tirnovoi ipar a felszabadulás előtti évtizedekben; Szófia történetére vonatkozó értékes iratok; a tirnovoi kerület lakosságának antropológiai sajátosságai a 18. század végén. — Kn. 10. (1965): KLARA ZSECSEVA a levéltári fondok tematikai feldolgozásáról írva tanácsokat ad a tematikai kartonok készítésére és az elkészült kartonok osztályozására. — LAURA KOSZTAGYINOVA beszámol a Bolgár Tudományos Akadémia levéltárában folyt katalogizálási munkáról. A katalogizálók sok tanulságot merítettek a szovjet szisztematikus katalogizálást szabályozó, 1962-ben közzétett segédletből. — ANGEL TODOROV egy nagy bolgár tudós és író, Pencso Szlavejkov fondját ismerteti. — Az ezt követő forrásközlések témái a következők: a Bolgár Nemzeti Agrárszövetség részvétele az országépítésben (1944—1952); Nikola Tanév festőművész élete; a külföldön tanuló bolgár diákok mozgalmáról az előző számban közölt publikáció folytatása (1927—1931); egy 1640-ből való és pénzügyletre vonatkozó zsidó okirat. — A forrásismertetések témái az alábbiak: a szófiai kerület mezőgazdasági termelőszövetkezetei; a fasizmus áldozatainak megsegítésére alakult bizottság (szófiai kerület) fondja; Klisszura város gazdasági helyzete 1876 előtt; a délszlávok múltjára vonatkozó adatok a prágai Irodalmi Levéltárban; bolgár vonatkozású iratok a Dubrovniki Állami Levéltárban. — Kn. 11. (1966): EVDOKIA SZIMEONOVA a levéltári leltározás során szerzett tapasztalatokat összegezi. Különös figyelemmel van bizonyos speciális iratfajták leltározásának problémáira, ilyenek az igazságügyi, pénzügyi, statisztikai és tervezési iratok. Tanácsot ad a levéltári leltár bevezetésének és tájékoztató apparátusának elkészítésére is. — KIRILA VAZVAZOVA-KARATEODOROVA a bolgár „renaissance" (a múlt század dereka) korának egynéhány fontos dokumentumáról, pontosabban autográfnak vélt, de valójában csak korabeli másolatok közzétételéről ír. Előfordult, hogy az irat publikálói felületességből eredeti kéziratként adtak ki valamit, mert nem konzultáltak előzőleg a kérdés más szakembereivel. Az ilyen hibák jövőbeni elkerülésére ad tanácsokat. — MARIA KUZMANOVA a „bolgár renaissance" korának nevezett periódus időszaki sajtóját vizsgálja olyan szempontból, hogy miként tükröződik benne a történeti emlékek iránti megbecsülés. — RUDOLF DIESEL és ULRICH HESS a Német Demokratikus Köztársaság weimari Tartományi Főlevéltárát mutatják be. — A forrásközlések témái: német dokumentumok a bolgár antifasiszta mozgalom történetéhez (1941—1944); Henri Barbusse és Romain Rolland részvétele a békeharcban, egy bolgár közéleti személyhez intézett leveleik tükrében (a Bolgár Történeti Levéltárban őrzik e leveleket); különböző bolgár közéleti személyiségekhez intézett levelek (a címzettek Jordan Jovkov, Nikolaj Liliev, Nikolaj Rainov); az egészségügy helyzete Burgaszban a múlt század utolsó évtizedeiben. — A levéltári forrásismertetés témái az alábbiak: a bolgár nép testvéri segítsége a jugoszláv népnek 1944—1946-ban; az erdészeti szövetkezeti mozgalom a Sztrandsza hegység vidékén 1944-ig; a tirnovoi kerület diákságának forradalmi múltjából; francia diplomáciai dokumentumok a bolgár nemzeti forradalmi mozgalomról (1867—1868). — Kn. 12. (1966): KIRIL VASZILEV a történelem „strukturális tanulmányozásáról" értekezve vitába száll a mai polgári történészekkel, filozófusokkal és szociológusokkal, akiket két csoportra oszt: empiristákra és doktrinerekre. Hangoztatja a marxista történetkutatási módszerhez való ragaszkodás elengedhetetlenségét. —