Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Lakatos Ernő: Der Archivar, Jg. XVIII–XIX. (1965–1966) / 131–132. o.

Folyóiratszemle 131 niai és hercegovinál régi keleti konyha specialitásainak receptjeit, stb. is tartalmazzák. — A Kossovo-Metohija-i autonóm terület levéltári hálózata fejlesztésének hét éves terve (1964— 1970) címmel ISMÉT DERMAHU felsorolja a kérdéses terület újonnan létesített és a közeljövőben szervezendő levéltári intézményeinek technikai felszerelésére, építkezéseire, káderképzési tervére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. — A levéltári anyag begyűjtése, az irattárellenőrzések kapcsán felmerülő tipikus problémákkal találkozott a Béla Crkva-i történeti levéltár is, s ezekről a problémákról tájékoztatja az olvasót STEVAN JOVICIC. A Béla Crkva-i levéltár a gyűjtőkörébe eső irattermelő szerveket körlevélben hívta fel iratanyaguk megőrzése, nyilvántartása, rendszerezése legfontosabb szempontjaira. — A kötetet JOZE 2ONTÁR beszámolója zárja a Londonban tartott, kilencedik Levéltári Kerek Asztal Konferenciáról. — A folyóirat mellékletében a szerb orthodox egyház belgrádi múzeumában őrzött iratanyag leltárát közli, köztük igen sok magyarországi vonatkozással: délvidéki szerb kolostorokból és egyházi szervektől (köztük pl. Rajacic pátriárkától) származó iratokkal a XVIII. század elejétől a XX. századig. P. G. É. DER ARCHIVAR. Mitteilungsblatt für deutsches Archivwesen. Herausgegeben vom Verein deutscher Archivare. Jg.XII. (1965) Heft 1.: HELMUT DAHM részletesen, közel 40 oldalon számol be a brüsszeli V. Nemzetközi Levéltári Kongresszusról. — BRUCKMANN, KARL G. az 1964. szept. 14-én St. Pöltenben megtartott 6. Osztrák Levéltárosnapról tájékoztat. A levéltárosnap három jelentősebb előadója közül RUDOLF BROINGER az alsó-ausztriai levéltárakról, HANS BACKMANN az észak-tiroli városi levéltárakról és várostörténeti kutatásokról, ERIKA WEINZIERL Ausztria egyházi levéltárairól tartott előadást; a szerzők maguk foglalták össze referátumukat a folyóirat számára. — Bár a nyugat-német területen igen erős levéltárépítés folyik, az. aktatömegek levéltárba áramlása ismételten felveti a selejtezés és ennek alapját képező levéltári értékelmélet kérdéseit. Ezt boncolja ARTÚR ZECHEL Értékelmélet és selejtezés c. tanulmánya; a levéltári iratokat szerző mint az emberi történet általános dokumentumait „documentatio humana"-t szemléli. — A háborús pusztulások tartják napirenden a biztonsági filmezés problematikáját. H. M. MAURER „Meddig még biztonsági filmezés?" c. tanulmányában a levéltári anyag filmezésre való kiválasztásának kérdését tárgyalja, amelynek során a levéltárban őrzött iratokat újbóli értékelésnek vetik alá. LUTZ HATZFELD a gazdasági levéltárak feladatairól, ULRICH FRODIEN a müncheni Süddeutsches Verlag képlevéltáráról ír. Az utóbbi több mint 200,000 fényképpel rendelkezik. — Német levéltári irodalmi beszámoló, valamint személyi és levéltári hírek zárja a füzetet. — Heft 2.: A szám tükörképe a nyugat-német levéltári problematikának. I. PAPRITZ a tömegakták, két szerkezeti típusánál alkalmazandó levéltári kiválasztás és selejtezés módszertanának alapelveit elemzi. A tárgyilag tagolt és a személyi vonatkozású akták selejtezésének és értékelésének lehetőségeit fejtegeti. — HUGO STEHKÄMPER ugyancsak a tömegesen előforduló azonos, egy témájú akták kiselejtezésének jelentőségét és lehetőségét méltatja. — A nyugati levéltári szaklapokban előkelő helyet foglal el a levéltárépítés problémaköre. Ebbe a sorozatba tartozik W. SCHERZER A würzburgi állami levéltár újjáépítése c. tanulmánya; a szerző egy nem levéltári célépület levéltári célra történő átalakításának tapasztalatait közli. — HARALD JÖRGENSEN a Seeland-i tartományi levéltár új koppenhágai építkezéséről számol be: az új hatszintes raktárépület 42,000 ifm. számára készül, mindenütt kompaktus állványzattal, 60 személyes kutatóteremmel. — W. SCHERZER a nagyméretű térképek elhelyezéséről és megőrzéséről tájékoztatja az olvasót: a Würzburgi Állami Levéltár tapasztalatai alapján: a függesztett tárolást alkalmazzák. — H. BOBERACK és BRÜN MEYER a Német Szövetségi Köztársaság 1954—1963. évek között keletkezett levéltári vonatkozású rendeleteit és szabályrendeleteit közli bő magyarázatokkal (ez a 3. és 4. számban is folytatódik). A továbbiakban a világ levéltárainak életéből való híreket olvashatunk. Nemzetközi irodalmi ismertetés, személyi hírek és nekrológok zárják a füzetet. — Heft 3.: K. SCHWEBEL a Levéltárak 9. Nemzetközi Kerekasztal Konferenciájáról ad beszámolót. — LEO SANTIFALLER a különböző országok kutatási időhatáráról tájékoztat röviden. — KURT BECHER a selejtezés kérdését veti fel az igazságügyi hatóságok aktáinak megőrzéséről és selejtezéséről írott tanulmányában. — Az állami anyakönyvi másodpéldányok levéltárba helyezésével és kezelésével két tanulmány is foglalkozik: L. FRANENSTEIN AZ észak-rajnai — wesztfáliai anyakönyvi levéltárügy szabályozásáról és E. KITTEL a Detmold-i anyakönyvitár felállításáról szóló cikkei. — A. OBERMAIER „A filmtekercsek nyilvántartásáról és megőrzéséről számol be a müncheni állami levéltár gyakorlatából: a filmeket itt szekrényekben őrzik. — A. FRENSDORF áttekintést ad a gazdaság- és technikatörténeti intézmények (honismereti múzeumok, technikai múzeumok, továbbá gyármúzeumok) 9*