Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Jánosi Ferenc: Archivmitteilungen, Jg. XV–XVI. (1966) / 123–127. o.

Folyóiratszemle 125 resszusáról, a schwerini levéltári kiállításról, a Moszkvában 1965 májusában—júniusában rendezett, s az adatszolgáltató mechanizmusokat bemutató kiállításról). — No. 5.: A szám bevezető szerkesztőségi cikke a levéltáraknak a szocialista társadalom életében, közelebbről az NDK békepolitikájának támogatásában, a történettudományi kutatások s a gazdasági építőmunka előmozdításában betöltendő fontos szerepét, s ennek döntő előfeltételeként a szervek iratkezelésének további javítását hangsúlyozza az 1965. június 17-én kiadott új levéltárügyi rendelet kapcsán, melyet a füzet — a végrehajtási utasításokkal együtt — teljes egészében közöl. Ugyancsak szerkesztőségi cikk foglalkozik az új rendelet intézkedései alapján a levéltárügy irányításának és szervezeti felépítésének kérdéseivel. — GERHARD SCHMID és ÍRMTRAUT SCHMID a fényképgyűjteményekkel kapcsolatos levéltári munkálatokat ismerteti elvi alapvetéssel és részletes gyakorlati útmutatással. •— INGEBORG LUSTIG a Szabad Német Ifjúság központi levéltárának megszervezésével kapcsolatos társadalmi igényeket, valamint elvi-gyakorlati feladatokat elemzi, — A szám I. N. KuNTiKov-tól ismertetést közöl a Vietnami Demokratikus Köztársaság levéltárügyének fejlődéséről és jelenlegi, rendkívül szerteágazó feladatairól, a tudományos és technikai-szervezeti előfeltételek megteremtéséről. — A szám értékes tudósításai közül kiemelendő a városi levéltáraknak a helyi évfordulók megünneplésében való közreműködéséről, a helyi tanácsok selejtezhető iratanyagának levéltári kezeléséről, a Deutsches Zentralarchiv kiállításáról, az NDK és Csehszlovákia történészeinek levéltári vonatkozású együttműködéséről közölt tájékoztatás. — No. 6.: A szám bevezető cikke WENZEL belügyminiszterhelyettesnek a levéltári középkáderképző szakiskola 10 éves jubileumán tartott ünnepi beszédét ismerteti, melyben részletesen foglalkozott a szocialista társadalom teljes felépítése során a levéltárakra háruló feladatokkal. A szám központi témája: a demokratikus földreform történetének levéltári kutatása; ennek kapcsán SIEGFRIED KUNTSCHE a Schwerini Állami Levéltár, HERBERT PAPENDIECK pedig a Magdeburgi Állami Levéltár vonatkozó fondjait s a földreformnak e fondokból rekonstruálható részletes képét ismerteti. — HEINRICH OTTO MEISNER a levéltári terminológia néhány kérdésével foglalkozik, így a regisztratura, a levéltári anyag, gyűjteményanyag, levéltár, illetékesség, stb. fogalmának tisztázásával. — A levéltártörténeti kutatások megélénkülésének jeleként két idevágó tanulmányt is közöl a füzet: RUDOLF DIEZEL a Greizi Állami Történeti Levéltár keletkezésével és fejlődésével, DIETRICH PIETSCHMANN pedig az egykori Merseburgi Kormányzósági Levéltár történetével foglalkozik. — Jg. XVI. (1966) No. 1.: WALTER HOCHMUTH bevezető cikke a Német Szocialista Egységpárt VI. Kongresszusának határozatai nyomán a levéltárak aktuális és távlati feladatait vázolja fel. — HORST THIEME és HEINZ WELSCH az I. Internacionálé történetének a Deutsches Zentralarchiv-ban őrzött értékes forrásait ismerteti. — REINHARD KLUGE és EBERHARD SCHETELICH Finnország levéltárügyéről ad részletes tájékoztatást. — A szám érdekes tudósításokban számol be a különböző igazgatási szervek, üzemek tudományos intézetek levéltárosainak tanácskozásairól, a szocialista országok tudományos akadémiáinak levéltárai között egyre élénkebbé váló kapcsolatokról. — No. 2.: A szám szerkesztőségi cikkben köszönti a Német Szocialista Egységpárt megalakulásának 20. évfordulóját. — CARL DÜRING a Német Tudományos Akadémia levéltárának szocialista kori fondjaiban végzett feltáró munka elvi-módszertani kérdéseit ismreteti. — GÜNTHER MEINERT égy konkrét példán a műszaki-technikai adatokat tartalmazó fondok feltárásának és nyilvántartásának módszerét szemlélteti, míg ULRICH HESS — ugyancsak gyakorlati módon — egy fond átfogó elemzésének módszertani kísérletét közli a fondképző szerv történetének, hatáskörének, a fond kialakulásának ismertetésével, valamint a fond tartalmának részletes, tematikus feltárásával. — BOTHO BRACHMANN a hagyományos és modern információszolgáltatás kérdéseivel foglalkozva,, a levéltári alkalmazás szempontjából is szóba jöhető technikai eljárásokat, elsősorban a lyukkártyarendszert ismerteti. — A szám tudósítást közöl a szocialista kori levéltári osztályok tapasztalatcseréjéről, valamint az osztrák ellenállási mozgalom dokumentációs archívumáról. — No. 3.: RUDOLF FRANZ és REINER GROSS a szovjet és német levéltárak 1917—1933 közötti tudományos kapcsolatait, sokoldalú és eredményes együttműködését tekinti át. — EKKEHARD FISCHER és FRITZ OELZE rendezési és nyilvántartási tapasztalataikról számolnak be, konkrét fondokkal végzett munkálataik szemléltető bemutatásával. — O. KOLBE, A. SCHUBERT, E. FOTH az iratkezelés helyes megszervezésének problémáival foglalkoznak gyakorlati alapon. — GERHARD SCHMIDT egy üzemi levéltárnak az üzem történetével összefüggő kialakulását, valamint iratanyagát ismerteti, míg HERMANN SCHREYER az IG-Farben-Konszern történetével foglalkozik. — No. 4.: A szám bevezetésként a levéltárak főhatóságától, a belügyminisztertől a megalapítása 20. évfordulóját ünneplő Deutsches Zentralarchív-hoz intézett üdvözlő levelet közli, majd WALTER HOCHMUTH értékeli a Zentralarchiv eredményekben gazdag, két évtizedes munkásságát. Egy levéltáros kollektíva részletes elvi-módszertani elemzéssel ismerteti a kiadott