Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Jánosi Ferenc: Archivmitteilungen, Jg. XV–XVI. (1966) / 123–127. o.

Folyóiratszemle 123 ben közzétett leltárak jegyzékét; 7 levéltár 16 leltárat adott ki egyenként 15—17 oldal terjedelemben. — Tom. XXXVII. (1966) No. 1.: E. PERSOONS és W. VAN HOECKE az egyik brabanti levéltárban talált középkori kézirat (Nagy Sándor regény, verses töredék) szövegkritikai elemzését adja, a teljes szöveg közlésével. — G. WYMANS sommásan beszámol a Roeulx-i apátság irattermelő működéséből fennmaradt XII—

XIII. századi értékes kéziratokról. — A levéltáros- és könyvtárosegyesület levéltáros szakosztálya ülésjegyzőkönyve szerint az 1965. novemberi ülés főtémája a Hasselt-i állami levéltárban őrzött kartuláriumról szóló beszámoló és e dokumentumfajta helyi és országos jelentősége fölötti vita volt. — E, TELLIER beszámol a Huy-i új levéltár felavatásáról, elmondván, hogy a város régi, értékes levéltári anyaga a városháza pincéiben kallódott, amikor — önkéntesen és díjazatlanul — egy nyugalmazott professzor, egy szintén nyugdíjas levéltáros segítségével, az iratok rendezését, kéziratos leltárbafoglalását mintegy 10 év munkájával, elvégezte. A belga királyi főlevéltáros és Huy város elöljárói összefogása nyomán a volt minorita kolostor megfelelő átalakításával új kerületi levéltár született, amelynek törzsanyagához azóta is új meg új szerzeményeket szállítottak. — A kötet ismertetései több belgiumi levéltárrészleg ismertető leltárából, valamint H. Hardenberg Londonban megjelent, angol nyelvű levéltári terminológiai lexikonáról számolnak be. — No. 2.: G. WYMANS a Tournai-i állami levéltár „feltámadásáról" tájékoztat: nemcsak szervezeti, helyiség- és raktárkérdések vonatkozásában, hanem az ott őrzött anyag sommás, fond- és gyűjteményszintű ismertetését is adja. — A. DELAHAYE terjedelmes tanulmánya azt bizonyítja, hogy az Esternach-i kolostornak Szent Willibrord által adományozott birtokok nem észak Brabantban feküdtek. — R. WELLENS a Mons-i állami levéltár egyházi anyakönyv gyűjteményéről ad részletes, betűrendes repertóriumba szedett áttekintést. — Az egyesület levéltáros-szakosztályának közgyűlési jegyzőkönyve a belgiumi vállalati (üzemi) levéltárak jegyzékének elkészítésére és üzemi levéltárosok képzésével, problémáival foglalkozó szakbizottság létesítésére vonatkozó határozatokat közöl; ennek kapcsán E. PERSOONS két francia, e tárgyban kelt publikáció lehetséges belgiumi következtetéseit kísérli meg levonni. — E' kötetet is könyvtári és levéltári szakmunkák recenziói zárják be (1965-ben az állami levéltárak által kiadott 15 leltárról és 4 kiállítási katalógusról) — emellett igen részletes és terjedelmes ismertetés olvasható a szovjet állami levéltárak szervezetét és szervezeti szabályzatát taglaló, Moszkvában 1962-ben megjelent kiadványról. Padányi Gulyás Gyuláné ARCHIVMITTEILUNGEN. Zeitschrift für Theorie und Praxis des Archivwesens. Herausgegeben von der Staatlichen Archivvertwaltung der DDR, Berlin. Jg. XV. (1966) No. 1.: HORST LINKE és JOACHIM ROHRMANN közös cikke részletesen elemzi az elavult 1956. évi irattári terveket 1965-ben felváltó, új egységes irattári tervek felépítését, a bevezetésükkel kapcsolatos feladatokat és segítségükkel a helyi tanácsok iratkezelésében elérni kívánt pozitív változásokat. — HELMUT LÖTZKE az 1964-ben közzétett egységes rendezési és nyilvántartási irányelvek tudományosan megalapozott kidolgozásának részletes munkafolyamatát ismerteti; cikkében a tanulságos elvi-gyakorlati problémafelvetés hasznos munkaszervezési tájékoztatással párosul. — REINHARD KLUGE vitacikke a szocialista korszak fondjaiban végzendő forrásértékfeltárás és selejtezés kapcsán főleg a különböző, egészükben, vagy tartalmukban kettőződő iratok kérdésével foglalkozik; a felsőbb szervek anyagában tükröződő, „elnyelt" iratok esetében a forrásérték döntő kritériumának a konkrét adatszolgáltatást tartja, figyelembe véve, hogy a felsőbb szervek iratanyagában sokszor erős absztraháíás jelentkezik. — HUGO CORDSHAGEN ugyancsak a forrásérték-feltárás és selejtezés kérdését vizsgálja a feudális és kapitalista kori fondók viszonylatában, rámutatva a szocialista kori fondokkai közös (és így együttesen megoldható), illetve azoktól eltérő, speciális módszereket igénylő feladatokra. Cikkében különösen figyelemre méltó a selejtezési tilalmi időhatár kérdésének elemzése. — BOTHO BRACHMANN cikke az államigazgatási, illetve gazdasági ügyvitelben használatos formanyomtatványok selejtezésének kérdését veti fel, hasznos tanácsokát adva a selejtanyagok kiválasztásának meggyorsítására. — HERMANN SCHREYER 1963-ban tett magyarországi tanulmányútjának tapasztalatai alapján — részben személyes konzultációkra (különösen Ember Győző és Lakatos Ernő információira), részben Szedő A., Ember Gy., Borsa I., Sashegyi O., Szűcs L., Wellmann L, Kiss D., Bélay V,, Kohut M. és mások publikációira támaszkodva — a magyar levéltárak iratanyagának leltározási-nyilvántartási rendszerét ismerteti. — A levéltártechnikai problémák köréből HELLMUT KOCH és WALTER OESER a sérült iratanyag laminálással történő konzerválásának gyakorlatáról s az idevágó tapasztalatokról tájékoztat. — No. 2.: A felszabadulás 20. évfordulóját kö-