Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Szűcs László: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt értekezlete, 1917. november 25. / 87–10. o.

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt értekezlete. 1917. november 25 99 becsületesen reakciós, — nem jobb-e egy olyan Tisza-kormány, mely nyíltan dolgozik az erőszak eszközeivel, mint egy olyan, mely folyton kedves, mosolygó, folyton ígér, nem csinál semmit. Nem többet,ér-e a nyílt ellenség, mint az, amely elámítja nemcsak a munkásságot, amely alkalmas arra, hogy a munkásság közé üszköt dobjon, őket megtévessze, őket egymás ellen vezesse. Jobb az olyan kormány, mely ellen egységesen felvonulunk, mert tudjuk, hogy ellenségünk, mint az olyan, mely folyton ígér, hiteget, — a munkások egyik része el is hiszi, hogy be akarja váltani ígéretét, a másik része nem, s akkor bekövetkezik, hogy a munkások egymás ellen hadakoznak. Inkább a reakciós Tisza, mint az ígéretekkel dolgozó Weker le-kormány! (Taps.)] >•'/•••'. Joánovics Sándor: T. Elvtársak! Nagyon kényelmes álláspontot foglal el a pártvezetőség akkor, mikor az egész felelősséget a kormányra akarja rásózni. <CVájjon van-e közöttünk olyan ember, aki tisztán és kizárólag a kormányt hibáztatja. Vájjon a pártvezetőség tudatában volt-e és van-e annak, hogy forradalmi pártnak a vezetősége. (Helyeslés.) Azt hiszem, mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy a szociáldemokrata párt elveit nem lehet evolúciós, kongregációs úton érvényre juttatni, hanem a forradalom nélkül sose jön életbe. Az Eszterházykormány fellépésekor a pártvezetőség azt a politikai éleslátást és meggyőződést vitte érvényre, amely forradalmi párt vezetőségének kell hogy tulajdona legyen. Ugyanazokkal volt dolga, akik a „kriptából nem jönnek elő." Igenis a kriptából jöttek elő. Új koalíció állott előttünk, mely súlyosbítva van. Ennek a pártnak nagy erőssége, nagy hadserege van, de> a vezetősége gyenge. A vezetősége a mai kenyeret eladta a holnapi jogért, a mai mandátumokért, amelyet a pártvezetőség magának és kreataráinak szánt, ezért eladta a kenyerünket, ezért nincs kenyerünk. (Óriási zaj. Felkiáltások: Eláll! Üljön le! (Hosszas zaj.) Elnök: [Joánovics elvtárs úgy látszik itt mint pártküldött igazolva van. Nekem, mint elnöknek ezt kifogásolni egyelőre e pillanatban nem lehet. Az elvtárs azonban itt egy kijelentést tett, melyet én az ő felszólalása közben kell, hogy tisztázzak. Ezt a felszólalást pedig, miután azt mondja, hogy a pártvezetőség mandátumokért, a pártvezetőség kreatúráinak mandátumaiért eladta a munkások élelmezését, ezt a szemenszedett hazugságot (Ügy van!) visszautasítom. (Hosszantartó zaj. Elnök csenget.) T. Pártgyűlés! ... Visszautasításom csak tisztán annak a valótlan hangú kijelentésnek szólt, amelyet Kérem! hallgassanak meg! ... amelyet az elvtárs meggondolatlanul, vagy bármilyen intenciótól vezetve tett. Itt kijelentem a pártgyűlés lehet annak mindenesetre elbírálója, vájjon történhetik-e a pártvezetőség részéről olyasvalami, ami csak a gyanú árnyékát is vetheti ennek a pártvezetőségnek a működésére. Ennek a pártmozgalomnak nagy és hatalmas története bizonyítja, hogy ennek a pártnak a vezetősége, összetétele, soha semmiféle működésével, semmiféle szereplésével nem szolgáltatott okot ilyen perfid meggyanúsításra. Ennek a pártvezetőségnek és pártnak munkája, mely a legutóbbi időkben is példátlan erőfeszítést jelent a magyar proletárságért, az a munka bizonyítja, hogy itt nem ronh gyos mandátumokról van szó, hanem a szociáldemokrata párt hatalmas együttműködéséről. Ebben a szellemben és ebben az öntudatos igazságban élt és dolgozott ez a párt. Amikor ezt megállapítom nem vonom el öntől a szót, hanem megadom önnek a szót azzal, hogy mondja el, ami mondanivalója van. Ami a beszédében valótlan és hazugság, azt visszautasítom, de a magyarországi szociáldemokrata párt nem vonja meg ä szólás jogát akkor sem, ha egy igazságtalan és méltatlan felszólalás történt.] Joánovics: [T. Elvtársak! Lehet, önök talán sértő szándékúnak vették, amit én mondtam ... (Zaj.) Engedjék meg, elmagyarázom. A pártvezetőséget egyéni becsületében, egyéni integritásában legtávolabbról sem meggyanúsítani, sem becsmérelni nem akartam. Nekem az a politikai meggyőződésem, hogy a pártvezetőség akkor, midőn a kezében levő nagy hatalmat hordozza, a párt anyagi ügyeit vigye előbbre. A hadisegélyeket, betegsegéíyeket, élelmiszereket, a választójogot későbbi időre hagyhatja. A mai kenyérért a holnapi jogot feláldozva sokkal tovább jut. Meggyőződésem nem az, hogy ez mindenki meggyőződése. Lehet mindenki más véleményen. Én megmondtam a véleményemet. Azt akartam mondani, hogy a stockholmi kiküldöttek mentek volna Pétervárra, ott tanultak volna a tettek iskolájában valamit, mert a párt fenntart szónoki iskolákat, tartson fenn iskolát, melyben tetteket csinálnak. Engedelmet kérek, tíz évvel ezelőtt a függetlenségi párt elnökségéből azért léptem ki, mert jött a koalíciós kvóta. Most megint ezekkel vagyunk együtt. A pártvezetőség megint [azok] mellé állott, akik a pártot és a népet becsapják. A választójoggal már a koalíció is becsapta az országot. Ezzel nem lehet bírni. Elnök: Ezt újból visszautasítom. Az az összehasonlítás, hogy a koalíciót ön a szociáldemokrata párttal egyenrangba hozza, már sértő a pártra nézve. Joánovics: Azt hiszem, a pártot nem sértettem meg. Ha Németországban azt látjuk, hogy egyetlen gyűlésen a hadisegély ügyet el lehet intézni, nálunk három és fél év sem ele« 7*