Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - Föglein Antal: A vármegyei levéltárosi állás kialakulása / 32–62. o.

A vármegyei levéltárosi állás kialakulása 61 Doboka vármegyének 1796 óta volt levéltárnoka: 1796—1800 között Harsánya József, azután 1813-ig Lészay Ferancz, 1813—1816-faan Hatfaludy Ferencz, 1816—1817-ben Somay Eleik, 1817-től Bairátosi Bucsy Benjámin. A levéltárnok fizetése 100 írt vok, 'amelyet háromihón apónként vett fel a vármegyei ,yld'S adóitár"-tól. Ezenkívül az övé vok a levéltárból kiadott másolatok váltsága. A levéltár gondozásán kívül még az ő dolga volt a praetoriailis ház minden íróeszközének (scripturistica) beszerzése, amire évenként 37V2 ezüsit frt volt előirányozva. Ő szerezte be, elszámolásra, a tűzifát, a gyertyát, — s vezette a polgári és törvényes indexet. S különös szokásként, ebben a vármegyeben a vármegye pecsétjét is a levéltárnok őrizte. Állandóan a szákhelyen kellett laknia.

22

" Nagyszebenben, ahol a szász nemzet és a szebeni szék levéltárát is a. városi székházban őrizték,' 1798-ban rkét levéltárnok volt: egy a város és egy a nemzet részéről. 1798. február 26-án a város tanácsa a lajstromozási munkálatok elvégzésére a iguberniumtól még egy levéltárnok vagy egyéb segéderő engedélyezését ikénte. Legfelsőbb helyen azonban csak a segéderő engedélyeztetett.

227 Csik—Gyergyó és Kászon székek 1801-ben kérték és 1803. március 14-én kaptáik meg legfelsőbb helyről az engedélyt, hogy 50 frt fizetésért levéltárnokot tarthassanak.

228 1802-ban Alsófehér vármegyében Farikias Sándor, . Küküllő vármegyében Szentpáli Károly, Torda vármegyében Csipikés Eleik, Kolozs vármegyében Ajtai László, Beisőszolnok vármegyében Torma Mihály, Hunyad vármegyében ívally Mátyás volt a levéltáros: valamennyien 100—100 frt fizetést kaptak; Zaránd vármegyében Cseh Elek, Udvarhely szókben Szombatfalvy Ignácz, Háromszékben Szabó Tamás 80, Bardócz fiúszékben Benedek S'amu, Maros szókben Vass László, Miklósvár fiú szákban Nagy Gergely, Aranyos székben Intze István 40, rajtuk kívül Fogaras vidékén Szabó Mihály 100 frt fizetést kapott, így csaik Felsőfehér, Középszolnok és Kraszna vármegyéknek, valamint Kővár vidékének nem volt még levéltárnoika.

229 Közülük Felsőfehér vármegye utóbb az 1807. november 6-i és Kraszna vármegye az 1808. április 8-i legfelsőbb leirat alapján jutott végre állandó levéltárnokhoz.

230 A fent vázolt fejlődés eredményeképpen a II. József korával -meginduló 30 év alatt, tehát a XIX. század 20-as éveire általában már Magyarország minden vármegyéjében önálló, egyéb feladatoktól többé-kevésbé már függetlenített, több helyen már segéderővel is támogatott .levéltárosi állás szerveztetatt. 100 évvel azután, hogy az elkülönített levéltári helyiségek megteremtése megkezdődött, az önállósodott levéltárnoki állások .megteremtésével a vármegyei levéltári szervezet teljes kialakulása befejezést nyert, készen egyelőre azoknak a feladatoknak megoldására, melyeket a XVIII. század végén még be nem fejezett levéltárrendezések befejezése, s a századelő viharos éveiben keletkezett, váratlanul nagyra nőtt iratanyag további rendezése áljított eléje.

231 ' | Föglein Antal \ 228 Hodor i. m. 472—473. 1. ^J OL, EK, ÄG 1799: 255. sz. 228 Uo. 1802: 510. — 1803: 3285. sz. 229 Uo. 1802: 1496. sz. 230 Uo. 1807: 3022.— 1808: 1139. sz. 231 E feladatok megoldására ld. Föglein Antal: A vármegyei levéltárak a XIX. század első felében. LK 1960. 175—204. 1.