Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - Föglein Antal: A vármegyei levéltárosi állás kialakulása / 32–62. o.

60 Föglein Antal frt; Középszolnok, Zaránd vármegyékben, Kővár vidékén, Udvarhely, Háromszék, Csík és Maros székekben 80 frt, Kraszna vármegyében 75 frt, Udvarhely, Háromszék, Csík fiókszékekben és Aranyos székben 40 frt legyen a levéltárnok fizetésié. A föltűnően csekély fizetés nemcsak abban leli a magyarázatát, hogy Erdélyben a törvényhatóságok tisiztviselői általában sokkal gyengébben voltak díjazva, mint a magyarországi tisztvíselőtársaik,

221 hanem a gubemíumi registratorok is kisebb rangúak voltaik; a guberniumi státusban egy rangsorban voltaik a protocollistátkkal és a ikiadókkal, s a fizetésük is ezekével volt egyenlő. De maga az 1787-ben kiadott rangsor is a szolgabírák után sorolta a levéltárnoikot, Erdélyben pedig a szolgabíró csak évi 50 frt-ot kapott fizetésül. Épp ezért az erdélyi kancellária sokallotta is a guberniumi tervezetet, a levéltárnokok részére csak 50 frt fizetést állapított tneg.

222 S így tette meg a véleményező jelentést a királynak is. A fiók-székekben pedig feleslegesnek tartotta a levéltárnokot. Sőt — mondja a tervezet —, ha egy vármegye vagy szék nem bírná a költséget, ne is tartsanak levéltárnokot. Minek? 1780-ban huszonkét hatóság közül csak három (Küküllő, Tor da és Hunyad vm.) tartott levéltárnokot, „und die Geschäfte nahmen doch ungehindert ihren Lauf: so scheint ohnehin diese Charge, nicht so unenitberlich zu sein" Tehát nélkülözhető ez a tisztség. Mintha bizony az iratok a napról napra nagyobb számban beéirikező aktákkal 1780 óta nem is szaporodtak volna! A legfelsőbb rendelet értelmiében több erdélyi vármegye alkalmazott is levéltárnokot. De a fizetés kérdésében némi engedményeket kellett temniök. Minthogy 50 frt-ért (s ezt maga az erdélyi kancellária is belátta utóbb) olyan ember?, aki a főjegyzőt is helyettesíteni tudja, nem találtak, a király a kancellária véleménye alapján úgy döntött, hogy a házi pénztári alap, „fundus domestieus" legyen a mérvadó. Csak ott fizessék a legkisebb díjazást, ahol a házi alap valóban szegény. De .ahol még a legszerényebb díjazást sem bírná ez az alap, ott ne ís szervezzenek levéltári állást (von Aufstellung derley Arohivarien abgegangen werden soll).

223 így Középszolnok és Kraszna vármegyék házi pénztári alapja sem bírta a levéltárnoki díjazás költséget. De a két vármegye szükségét érezte a tisztviselőnek. Középszolnok vármegye már ki is „nevezte" a levéltárnokát, Morék Elek ifjút, és 80 frt fizetést ígért neki. Kraszna vármegye 100 frt fizetést szánt a levéltárnokának. Legfelsőbb helyen azonban nem engedélyezték a levéltárnolkokat.

224 Kraszna vármegye utóbb, 1803-ban megismételte a kérelmét és erre ideiglenesen, egy évre, megkapta az állást. 18054>en állandósítani akarta' a tisztviselőjét, de most és 1806-ban is imár csak ideiglenesen hosszabbították meg az engedélyt, főleg az 1803. évi tűzeset alkalmával felbomlott iratok rendezése érdekében.

225 221 Ugyanakkor a főjegyzők az elősorolt erdélyi vármegyékben 250 frt., a székekben 200 frt. és a fiókszékekben 130—150 frt. fizetést kaptak. 222 „Den die Registraturen, Expeditoren und Protocollisten stehen überall in gleicher Kathegorie und haben gemeiniglich wie z. B. beim Gubernio auch einerlei Besoldung; hieraus folgt, dass auch bei den minderen Behörden Protocollisten und Archivarien oder Registraturen gleich zu halten sind. Da nun die Protocollisten dermalen, wie Anno 1780. bei jeder der bemeldten Behörden 50. fl. jährlich zu beziehen haben, so scheint es, dass auch den Archivarien durchaus nur 50 fl. gebühren." — OL, EK, AG 1792: 4841. sz. 223 Uo. 1793: 44. sz. 2ä

* Uo. 1794: 243; 1203. sz. 225 Uo. 1803: 1675. — 1805: 2409. — 1806: 2837. sz.