Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - Föglein Antal: A vármegyei levéltárosi állás kialakulása / 32–62. o.

46 Föglein Antal 1795. november

1 4-én Trencsén vármegye jelentkezett és maga a főispán, gróf Illésházy János is felírt a kérelem érdekében.

97 1796. július 5-én Nógrád vármegye terjesztette fel kérelmét. A levéltár régebbi iratai, mondja, nagy gonddal rendezve és lajstromozva voltak már. Közben azonban többször áthelyezték a levéltárat; a II. József-féle rendszer teljesen szét is választotta az iratokat, és most elölről kell kezdeniük a rendezést. Eddig a másodjegyző kezelte a levéltárat. De ez, az eddigi fizetésért ezt a munkát már nem vállalja. A vármegye tehát külön archivariust kér, a Balassagyarmaton való állandó lakás kötelezettségével. Kérte a választás jóváhagyását s az új tisztviselő részére 400 frt évi fizetés megállapítását.

98 Az engedély megjött; de ez is csak ideiglenes volt, minthogy a vármegyének ekkor még négy tagból állott a jegyzői tisztsége, lévén két másodjegyzője. A fizetés is redukálódott 250 frt-ra.

99 Ugyanezen évben kérte Szepes vármegye is az állandó levéltárnok engedélyezését.

100 Az engedély, 1798. július 17-én, itt is csak ideiglenes volt. A fizetés 300 frt-ban állapíttatott meg.

101 Ugyancsak az 1796. évben kérte Csanád vármegye is az állandó levéltárnokot. Indokul a jegyzők nagy munkáját említette, s azt a nagy rendetlenséget, amibe a vármegye levéltára II. József alatt a Csongrád és Békés vármegyékkel volt egyesítés folytán került. Az iratok zöme a vármegyében, a szegvári levéltári helyiségben maradt teljes zűrzavarban. A következő évben megjött az engedély. A levéltárnok fizetését itt is megnyirbálták a legfelsőbb helyen: 225 frt-ban állapították meg.

102 1796. szeptember 27-én Temes vármegye jelentkezett A vármegye levéltára akkor ugyan még elég kis terjedelmű volt; de a vármegye megalakulásakor, 1779-ben, átvette az 1723. évvel kezdődő előbbeni kamarai administratio iratait is, amelyek, a felterjesztés szerint, rendetlen állapotban voltak. Az új tisztviselő részére, tekintve, hogy állandóan a székhelyen kell laknia, 400 frt évi fizetést kértek.

103 A kormányszék a kérelmet nem teljesítette, és így a vármegye csak napidíjas egyént alkalmazhatott. 1807-ben újra megismételte a kérését.

104 A tisztség azonban terhes volt, és a fizetés sem állott arányban a nagy munkával, így folyton máshová pályáztak a levéltárnokok. 1809-ben már nem akadt a vár* megyében megfelelő ember a levéltári munkára. Ekkor Muslay Antal, főispáni administrator, aki „onnan fellülrül, régi, nemes, érdemes házbul eredett", a tanult és tisztségekre kiválóan alkalmas, nagyszámú felvidéki magyar nemességre, földiéire gondolt és onnan hozott le magával alkalmas levéltárnokot. Szent-Ivány Rafael, kiválóan képzett ifjú volt az új levéltárnok. Már szép levéltári gyakorlata volt. Még egészen ifjan Bars vármegye levéltárát lajstromozta (ex integro ad plénum totius Publici contentum regestraverit) három frt (akkor igen szép) napidíjjal. Több éven át Eszterházy Károly gróf egri püspök titkárja és egyúttal levéltárnoka is volt, s a püspök halála után, a püspöki szék üresedésekor is ő lajstromozta a levéltárat.

105 1812-ben a levéltárnok fizetése 300 frt volt, amelyhez a kormányszék 100 frt pótlékot engedélyezett. Lakása a vármegyeházán volt.

106 1797. január 13-i restauratióján Bács vármegye levéltárnokává választotta Mattyassovszky Jánost.

107 Családos ember lévén, a csekély fizetéssel Zomborban nem tudott megélni, s ezért 1801-ben a restauratión ideiglenesen a másodaljegyzői tisztséggel egyesítették a levéltárnokságot, amit legfelsőbb helyen is jóváhagytak.

108 Zemplén vármegyének, amely már 1792-ben legfelsőbb engedéllyel megkapta külön levéltárnokát, 1798. április 24-én kelt kérvényére ugyanazon év őszén megengedte a kormányszék az állandó levékárnokot, sőt melléje már segédet (adjunctus) és külön kancellistát 1787. 2 : 22. 2 : 166. 107 Dudás Gyula (szerk.): Bács-Bodrog vármegye egyetemes monográfiája. Zombor 1896. I. k. 789. 1. 108 OL, HTT, PC 1801. 1 : 281, 434; 1802. 1 : 8. 87 Uo. 1795. 70 :1; 2:189 08 Uo. 1796. 2 : 126. 99 Uo. 1797. 2 34. 100 Uo. 1796. 2 60. 101 Uo. 1826. 1 147. • 102 Uo. 1796. 2 164; 1797 103 uo. 1797. 2 22. 104 Uo. 1807. 1 59. 105 Uo. 1808. 1* 63, 332. 106 Uo. 1821. 1 :24.