Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

340 Bognár Iván nézctűek, hanem tisztán és kizárólag kifejtett működésük alapján tárgyilagosan bíráltam őket és szaktudásuk szerint foglalkoztattam." Az Országos Közegészségügyi Tanács indokolatlan újjászervezését hangoztató vádra Madzsar kifejtette, hogy Scholcz Kornél miniszteri tanácsos vallomásából is megállapítható, hogy a Belügyminisztériumban már kész tervezet volt a közegészségügy újjászervezéséről, s hogy a kibocsátott rendelet evvel teljesen összhangban állott. Valóban átszervezte a Közegészségügyi Tanácsot és annak 18 tagja közül kinevezett 5 orvoskari rendes tanárt és 7 rendkívüli és magántanárt. Mindezek a kinevezést kivétel nélkül elfogadták és a tanács ülésein résztvettek. A tanács több régi tagját (Bókay Árpád, Doilinger, Moravcsik, Preisz, Vámossy) szakmai szempontokból mellőzte. A „tisztviselőtársainak mellőzése" váddal kapcsolatban a következőket írja: „Az a néhány régi tisztviselő, kiket magasabb állások betöltésénél mellőzni voltam kénytelen azért, mert szakszempontból nem voltak megfelelők (sic!). Teljes lehetetlenség modern közegészségügyet csinálni Kerekes Pál miniszteri tanácsossal, ki a fajegészségügyi törekvéseket (ez a közegészségügyi törekvéseket jelentette: az emberi faj egészségvédelmét célzó intézkedéseket — B. I.) destruktívaknak minősíti, vagy pedig csak a kommunista irányelvekhez való alkalmazkodással tudja magyarázni az alkoholellenes rendelkezéseket. Hogyan csinálhattam volna a közegészségügyet, ha vezető állású, veszem Békésy Géza h. államtitkárt, aki a házasulok orvosi megvizsgálását destruktív javaslatnak tartja, »mely megvalósulás esetében a személyes szabadság lerontására vezetett volna«. Farkas h. államtitkárt s a vezetése alatt álló műszaki osztály eme vezetőit igenis elmellőztem azért, mert a közegészségügy terén huzavonának, szabotálásnak, poli<tikai okokból helye nincs, s mert ezen uraknál szakképzettebb munkaerőre volt szükségem." A „vallásellenes magatartás" vádjával kapcsolatban Madzsar kijelenti, hogy azt a vallásellenes felfogását, mely szerint nem igaz az, hogy a lelkibetegeknél a papnak legalábbis olyan szerepe van mint az orvosnak, teljes mértékben fenntartja. Az apácákkal kapcsolatban olyan értelmű nyilatkozatot tett, hogy célszerű, ha az apácák a rendből kilépnek és mint világi ápolónők helyükön maradnak. A miniszter azzal a megjegyzéssel továbbította Madzsar panaszát a bíróságnak, hogy az élvezett ellátás megszűntetése fegyelmi határozat s nem miniszteri döntés következménye lévén, a bíróság állapítsa meg illetéktelenségét, s a határozat megváltoztatására irányuló kérelmet utasítsa el.

121 A Közigazgatási Bíróság két ízben foglalkozott az üggyel. Első ízben, 1921. április 26-án az 1896. évi XXVI. te. 131. szakasza alapján azt a végzést hozta, hogy amennyiben a panasz a miniszter határozatának a panaszost hivatalvesztésre ítélő része ellen irányul, hatáskörét nem állapítja meg és idevonatkozólag a panaszt érdemi bírálat nélkül visszautasítja; a megtámadott határozatnak az illetmények megszüntetését kimondó része ellen irányuló panasz tekintetében azonban a miniszteri kifogással szemben is hatáskörét megállapítja s e részben a további eljárást egyelőre felfüggeszti. Másodízben a bíróság 1921. október 4-én tárgyalta az ügyet s a fentemlített törvénynek most már 83. §-a alapján ítéletet hozott.

122 Nem tudjuk, mit tartalmazott a Közigazgatási Bíróság ítélete, de Madzsar, aki időközben a Szociáldemokrata Párt tagja lett, ekkorra már — egyik, a fehérterrort leleplező cikke miatti letartóztatást elkerülendő — emigrált. 1924-ben hazatért és az SzDP baloldali ellenzékének egyik vezetője lett, ami miatt a pártból ki is zárták. 1924-ben csatlakozott az illegális KMP-hez, és évekig szerkesztette annak illegális folyóiratát, a Társadalmi Szemlét. Többször is letartóztatták, míg 1935-ben a Szovjetunióba nem emigrált. Ott is halt meg 1941-ben.

123 Bognár Iván 121 A Madzsar fegyelmi ügyében elhangzott tanúvallomásokat (és általában az egész fegyelmi lefolytatását) tartalmazó jegyzőkönyv — legjobb tudomásunk szerint — nincsen meg vagy nem került elő. 122 O. L., Népj. és Munkaügyi Min. ein. 1921—5—1131. 123 E tanulmány már tördelt levonatokban állt, mikor megjelent Madzsar József válogatott írásainak részletes életrajzi bevezetővel ellátott kiadása: Madzsar József válogatott írásai. Válogatta és a bevezető tanumányt írta Kárpáti Endre. Bp. 1967. 280. 1. (Akadémiai) Megemlítését szükségesnek tartjuk, eredményeit azonban felhasználni már nem állt módunkban.