Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

336 Bognár Iván Ezek után a Népjóléti (ekkor már Népegészségügyi) Minisztérium kebelén belül is megindult a vizsgálat. 1919. november 4-én Fáy Aladár államtitkár, az igazolóbizottság elnöke felterjesztette Csilléry András miniszterhez a Bosnyák Zoltán- és Madzsar Józsefre vonatkozó adatokat azzal, hogy „mindkét nevezett főtisztiviselő szívvel lélekkel szolgálta a kommunizmust s határozottan haza- és nemzetellenes magatartást tanúsított", ezért a bizottság a fegyelmi eljárás megindítását javasolja.

111 Kettejük közül Bosnyák, a Népjóléti Minisztérium másik szociáldemokrata államtitkára s a Népbiztosság II. ügyosztályának vezetője, Madzsartól eltérőleg, régi közigazgatási ember volt. A Belügyminisztériumban szolgált, ahol már 1917. szeptember 12-én elnyerte az államtitkári cím- és jelleget. Politikai felfogáson alapuló baráti kapcsolatok fűzték a radikális polgári vezetőkhöz, így nem meglepő, hogy valóságos belügyi államtitkárrá a forradalom alatt, 1918. november 26-án neveztetett ki. Peidl őt, már mint belügyi államtitkárt Madzsarral együtt javasolta a minisztertanácsnak a Népjóléti Minisztérium államtitkári állására. A proletárdiktatúra bukása után 1919 októberében Bosnyák beadta a kérelmét nyugdíjazása iránt, de ez Csilléry miniszter rendeletére az igazoló bizottság eljárásának befejezéséig függőben maradt.

112 Bosnyák ügyével is foglalkozott tehát az államtitkári fegyelmi bizottság, s noha a véghatározat jelenleg nincsen birtokunkban, az iratokból sok minden kiderül. Ugyanis 1920. november 30-án dr. Hallá Aurél törvényszéki bíró, vizsgálóbiztos, a Bosnyák elleni fegyelmi ügy vezetője kérte a Népjóléti Minisztériumot, küldje meg azokat az iratokat, melyekből megállapítható, hogy a terhelt aktívan résztvett a Tanácsköztársaság idejében kibocsátott rendeletek és intézkedések előkészítésében. Ilyeneknek látszanak: 1. Az anya- és gyermekvédelem, közjótékonyság vagy a hadigondozás céljaira szolgáló intézmények köztulajdonba vételéről szóló IX. sz. F. K., 2. A gyermekek testi és lelki védelméről LXXI. sz. F. K., 3. A közjótékonysági intézetek felügyelet alá helyezéséről szóló 12. sz. M. N. N. rendelet, továbbá, 4. A gyermekvédelmi tartásdíjak felemelésére, 5. A tapolcai szegények segélyezésére, 6. A kényszerjátszó iskolák elrendelésére vonatkozó intézkedés stb. — esetleg még más rendeletek és intézkedések.

119 Ebből az átiratból is világosan kivehető, hogy a Tanácsköztársaság alatt a Népjóléti Népbiztosságban is Bosnyák vezetése vagy legalábbis államtitkári (ekkor főcsoportvezetői) hatásköre alá tartozott a népjóléti csoport (gyermekvédelem, közsegélyezés és az alsóbbfokú népjóléti igazgatás megszervezése), valamint a hadigondozási csoport (a hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek gondozásának ügye). Nem tudjuk, mivel végződött az államtitkári fegyelmi bizottság vizsgálata; Bosnyákot mindenesetre a Népjóléti Minisztérium 1920. május 5-én kelt 1439/1920. ein. sz. rendeletével véglegesen nyugalomba helyezte. Valóságos államtitkárrá történt kinevezését (ami 1918. november 26-án következett be) az 1920. XI. te. 3. §-a harmadik bekezdése alapján

114 az 1920. június 3-án tartott minisztertanács felülvizsgálat alá vette. A hozott határozat alapján tett előterjesztésre Horthy 1920. július 30-án kelt legfelsőbb elhatározásával ezt a kinevezést nem erősítette meg. Minthogy azonban Bosnyák az államtitkári állás cím- és jellegét már 1917. szeptember 12-én megkapta, és mert az előbb említett rendelkezés szerint nyugellátása meg nem erősített kinevezés folytán elfoglalt állásában az utoljára élvezett beszámítható javadalmazás alapulvétele mellett történt, Bosnyák a II. fizetési fokozatnak megfelelő illetményekkel, az állairítitkári álás cím- és jellegével nyugdíjaztatott.

115 Madzsar Józsefről az igazoló bizottság jelentése a következőket mondta: „M. J., aki szociáldemokrata, szabadkőműves és radikálispárti vezér volt, már a kommunizmus kitörését megelőző időben is régtől fogva buzgó híve volt a kommunizmusnak, később a népjóléti népbiztosnak helyettese volt. Minthogy a népjóléti népbiztos (Guth dr.) jóformán állandóan távol volt, ő intézte, másoktól teljesen függetlenül, az egészségügyi közigazgatás keretében a magántulaj111 O. L., Népegészségügyi Minisztérium ein. 1920—1—89. (4833/1919. ikt.) 112 Uo. 1919—1—155 (4430). 113 O. L., Népjóléti Min. ein. 1920—5—3506. 114 Az idézet passzus szerint: „Az 1918. X. 31-ig bezárólag 1919. VIII. 6-ig*terjedő idŐ alatt az állami rendszerű II., III. és IV. fizetési osztályba történt minden kinevezést... azonnal felülvizsgálat alá kell venni. Az ilyen kinevezések, ill. cím, vagy cím és jelleg adományozások közül azok, melyeket a m. kir. ministerium legkésőbb 1920. július hó végéig nem erősített meg, érvénytelenek." Az érintett személyeket a minisztérium szabályszerű elbánás alá vonhatja. Az, akinek kinevezését nem erősítették meg, viszont szabályszerű elbánás alá sem vontak, 1920. aug. 1-től kezdve az 1918. okt. 31. előtt viselt állásba helyeztetik vissza. A te. kelte: 1920. júl. 26. 115 O. L., Népjóléti Min. ein. 1920—5—3506.