Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete 1917—1919 337 dönt képező intézetek és intézmények szocializálását, valamint a vörös hadsereg egészségügyi megszervezését és ellátását is. Jóllehet ő maga katona sohsem volt és mindig antimilitarista irányzatot támogatott, magát a vörös hadsereg egészségügyi főnökévé neveztette ki s hivatalába is egyenruhában járt. A kommunizmus bukása után is folytatni óhajtotta a kommunizálást (a Duna-balparti fürdők esetében), jóllehet akkor már a Peidl-kormány visszaállította a magántulajdon védelmét, s beszédben nyíltan dicsérte a kommunizmus alkotásait. A politikai biztosoknak, a kommunizmus legmeghittebb exponenseinek, kikkel a legjobb viszonyban volt, távozásukkor a népjóléti miniszter tudta nélkül olyan igazoló bizonyítványokat állított ki, melyek szerint az említett egyéneket a népjóléti miniszter küldte volna ki ellenőrökül a kórházakhoz, s hogy azok működésével a miniszter teljesen meg volt volna elégedve (sic!), holott Szabó Imre népjóléti miniszter hivatalába lépésekor a politikai megbízottaknak azonnali elbocsátását rendelte el, s csak az előzetes anyagi elszámolást kötötte ki." (Ez utóbbi lett egyben az egyik legsúlyosabb vádpont Madzsarral szemben — B. I.) Az igazoló bizottság jelentése november 1-ről van keltezve. Az ez idő tájban bekövetkező átmeneti enyhülés azonban nem kedvezett a politikai terrorakcióknak, így a jelentést irattárba tették. Csak Peyer lemondása után vették elő újból az ügyet,

116 de ekkor már igen erélyesen. Jellemző adat, hogy a Madzsar ügyet vizsgáló államtitkári fegyelmi bizottság nem kevesebb, mint 17 ügyiratot szerzett be a minisztériumtól, köztük olyanokat, mint az Országos Közegészségügyi Tanács átszervezéséről, a kórházak és szanatóriumok szocializálásáról, a kórházakban alakított űn. üzemi tanácsok feloszlatásáról, az érdi Wimpffen-kastély szocializálásáról stb., stb. szólókat.

117 Ezek az iratok jelenleg sajnos nem állnak rendelkezésünkre. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy sok fontos — a fegyelmi bizottság által megtekinteni kívánt — irat már akkor sem volt található. Ilyenek voltak a többi között a Tanácsköztársaság idején a Népjóléti és Munkaügyi Népbiztosságon és az alája tartozó katonai kórházaknál tényleg működött politikai megbízottak ügyében lefolytatott vizsgálat iratai; az Áldás-utcai hadikórháznál leleplezett visszaélések ügyében lefolytatott vizsgálat iratai; a Szalay állomásfelügyelő ellen tett panaszok tárgyában lefolytatott vizsgálat iratai; a Weisz Manfréd villájának szocializálására vonatkozó iratok, a Legfőbb Állami Számvevőszék által a lipótmezei elmegyógyintézetben a Tanácsköztársaság idején lefolytatott vizsgálatról szóló iratok stb. stb.

118 Az államtitkári fegyelmi bizottság 1920. június 2-án foglalkozott Madzsar ügyével. Határozata lényegében megismétli a minisztérium igazoló bizottsága által felhozott vádakat azzal a különbséggel, hogy még részletesebben tárgyalja azokat. Így a határozat a kommunizmus fokozottabb szolgálatát azzal látja bizonyítottnak, hogy „nagyobb intézmények megalkotását kezdeményezte és a végrehajtás terén igen széles körű, gyakran a kezdeményezés jellegével bíró tevékenységet fejtett ki. Ilyen pl.: a budapesti strandfürdő létesítése, melyet múlhatatlan közegészségügyi érdek parancsolólag megkövetelt, mely csakis a magánjogok teljes figyelmen kívül hagyásával volt keresztülvihető és így az e tárgyban tett intézkedések a kommunista irányelveknek megfelelően történtek.

119 Súlyos beszámítás alá esik az is, hogy a letűnt rendszert és az addigi szervezettel szemben legkirívóbb ellentétben álló eszközeinek, a politikai megbízottaknak működését elismerésben részesítetté, s ezzel hatáskörét túllépve, anélkül, hogy erre akár szükség lett volna, akár az akkor már kinevezett szocialista minisztertől (Szabó Imrétől — B. I.) utasítást kapott volna, a kommunista irányelveknek megfelelően létesített egészségügyi intézményeket biztosítani akarván, kísérletet tett abban az irányban, hogy nyilatkozataival az akkor uralomra jutott szocialista kormányt támogassa." „Súlyosbítja ebbeli magatartását az, hogy még szocialista minisztere sem tartotta a kormányzattal összeférhetőnek a politikai megbízottak működését és a maga részéről csakis anyagi értékek helyes elszámolására vonatkozó elismervényt adott volna a politikai megbízottaknak, de működésüket elismerő nyilatkozat tételétől vallomása szerint tartózkodott volna. Végül súlyosbítja ezt a magatartást az is, hogy az igazolványokat akkor adta ki, 118 O. L., Népeg. Min. ein. 1920—1—89 (259). 117 Uo. 1920—1—89 (962); (1311); (1356). 118 Uo. 1920—1—89 (962). 119 A margitszigeti strandfürdő megnyitásával kapcsolatban 191.9. aug. 3-i számában közölte a Népszava, hogy „az építési munkák már teljesen előrehaladtak úgy, hogy a népjóléti minisztérium a főváros hatóságával egyetértően augusztus 10-re, vasárnapra tűzte ki a fürdő megnyitását." 11 Levéltári Közlemények