Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

324 Bognár Iván jén került át a maga egészében a Belügyminisztériumtól már a Népjóléti Népbiztossághoz. Ugyanekkor azonban a Belügyminisztérium műszaki ügyeit is ellátta.

84 A Kereskedelmi Minisztériumtól mindenesetre átment az Állami Munkásbiztosítási Hivatal,

85 de nem teljes egészében, hanem csak az I. (biztosítási) osztálya.

88 Viszont nem valószínű, hogy a XXX. (szociális biztosítás, munkaközvetítés, zálogügy) szakosztályt is átvették volna, mivel ebből az osztályból később csak 1 embert (Lengyel Ervin min. segédtitkárt) neveztek ki. Az 1918-as és 1917-es Tiszti Címtár összevetése is ezt bizonyítja. Az átvett tisztviselők létszáma 30—32 körül mozoghatott.

87 1919. január 1-én a Népjóléti Minisztérium átvette a Miniszterelnökségtől az Országos Hadigondozó Hivatalt. Ennek létszáma 1918. elején 87 volt. Éliás Jenő feljegyzése szerint viszont, — aki a Hivatal számvevőségéhez volt beosztva, — az intézmény létszáma 1919 elején 70 körül mozgott. A látszólagos ellentét azonban feloldódik, ha megnézzük a Hadigondozó egyes osztályainak létszámát. A hivatal 9 osztályának (elnöki, általános felügyeleti, jogi, rokkantgondozó, hadiárva, Özvegy és hadirokkantak gyermekeit gondozó, gazdaságpolitikai, gazdasági, segélyezési, pénzügyi) keretében foglalkoztatott tisztviselők létszáma ugyanis (a 1918-as Tiszti Címtár adatai alapján) 69 volt. Ugyanakkor a számvevőségen dolgozó munkaerők létszáma 18 volt. Mint látható, Éliás az utóbbiakat nem vette figyelembe a létszámnál. így a 87 körüli számot fogadhatjuk el érvényesnek. Nem tudjuk pontosan, hány ügyosztályt vett át a Népjóléti Minisztérium a Földművelésügyi Minisztériumtól. Annyi bizonyos, hogy a X. főosztály 3. ügyosztályát (fürdők és nyaralóhelyek) átvette. Ennek létszáma 3 fő volt. Kétséges viszont, hogy a (gazdasági munkásügyekkel és a munkásügyi igazgatással foglalkozó VI. főosztály (két ügyosztállyal) átkerült-e a M. N. N.-hez? Ellene szól ennek egyrészt az a körülmény, hogy a Kereskedelmi Minisztériumtól sem vették át a szociális biztosítással foglalkozó szakosztályt, másrészt az, hogy a mezőgazdasági munkásbiztosításra vonatkozó 56. M. N. N. rendelet csak 1919. június 24-én jelent meg és ebben is csak ígéret van a végrehajtási utasítás megjelenésére. Ez a körülmény szakképzett munkaerők hiányára vall. Az átvétel mellett viszont az szól, hogy az említett rendelet — ha nagy késéssel is — mégis megjelent, valamint az, hogy az 1919. április 11-én kiadott 3571/F. N. ein. sz. rendelet értelmében április 16-án megszűnt a VI. főosztály. (Egyébként ugyanez a rendelet vonatkozik a fürdőügyi csoportra is.)

88 Ha ez utóbbi feltevő. L., Népj. Min. ein. 1924—b—ad 753. 85 Az állami munkásbiztosító hivatalt a munkások betegség és baleset elleni biztosításáról szóló 1907. évi XIX. te. alapján állították föl. Feladata volt a munkásbiztosítási ügyekben végső soron dönteni és a munkásbiztosító pénztárakat ellenőrizni. Ennek megfelelően két — biztosítási és bírói — osztálya volt. 86 Ezt valószínűsíti, hogy sem az 1919. nov. 24-i kinevezéseknél, sem az 1927-es TC-ben a Népjóléti tisztviselői között nyomát sem találjuk a bírói osztály tagjainak. 87 Az 1918-as TC szerint az Á. M. H. I. osztályának taglétszáma 30 fő, viszont az 1919. nov. 24-i kinevezéseknél 31 volt Ker. Min. tisztviselő mutatható ki. 88 Lásd Kiss Dezső: Földművelésügyi Minisztériumi Levéltár 1889—1945. (Levéltári Leltárak 14.) Bp. III. k. 1961. 573. old.