Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete 1917—1919 307 A kereskedelemügyi miniszter átadja a Vasárnapi Munkásképző Országos Bizottság ügyeit. A miniszterelnök a hadigondozási ügyeket teljes terjedelmében átadja a Népjóléti Minisztérium e tárggyal foglalkozó csoportjának. Végül a munkaügyi, egészségügyi és népjóléti statisztikai csoport ügyeit a népjóléti miniszter irányítása és felügyelete mellett az Állami Központi Statisztikai Hivatal látja el. A II. cím végül megjegyzi, hogy a munkaügyi és népjóléti miniszter mindazon ügyekre vonatkozó törvényhozás előkészítésében és mindazon ügyek elvi kérdéseiben, melyeket más minisztériumoktól átvesz, az illető miniszterek meghallgatásával jár el. A ///. cím az. egyes minisztériumoktól átvett hivatalok, intézetek, testületek és kormánybiztosok jegyzékét tartalmazza. Csak a lényegesebbeket soroljuk fel: A miniszterelnök ügyköréből átmegy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, az Országos Hadigondozó Hivatal, intézményeivel és intézeteivel együtt. A belügyminiszter hatásköréből: az állami és nem-állami kórházak és intézetek, az Országos Közegészségügyi Tanács, az állami gyermekmenhelyek stb. A pénzügyminiszter ügyköréből a bányamunkásság és egészségügy felügyeletére hivatott szervek; *a kereskedelmi miniszter ügyköréből az ipari munkaügy és egészségügy felügyeletére hivatott iparfelügyelő szervek, az Állami Munkaközvetítő Hivatal és a helyi munkaközvetítő hivatalok, az Állami Munkásbiztosítási Hivatal, az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár és helyi szervei, a Társadalmi Múzeum, a Lakásügyi Tanács, a lakáshivatalok és lakbérleti bizottságok., a budapesti állami zálogházak stb. A jöldmívelésügyí miniszter ügyköréből: az Állami Bakteriológiai Intézet, a gazdasági munkaközvetítés országos központja és helyi szervei, az Országos Gazdasági Munkáspénztár. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ügyköréből átmennek a bábaképző intézetek, az árvaházak, a testi és lelki fogyatkozásban szenvedők jóléti intézményei, a Pasteurkórház stb. A hadügyminisztertől átveszi az összes odatartozó egészségügyi intézeteket és a Vöröskereszt Egyletet. Végül kimondja a rendelet, hogy az összes minisztériumok hatásköréből azok a közigazgatási hatóságok, melyek munkaüggyel, munkásbiztosítási üggyel, lakás- és zálogházi ügyekkel, közegészségügygyei és a hadigondozás ügyeivel foglalkoznak, ezen ügykörökre vonatkozólag a népjóléti miniszter felügyelete és irányítása alá kerülnek. A IV. cím kimondja, hogy a népjóléti miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértőleg külön rendeletben állapítja meg, hogy az előbb felsorolt ügyek, ill. hivatalok mely időpontban mennek át ténylegesen hatáskörébe. Mint már említettük, a rendelet 1919. jan. 21-én lépett hatályba. Ekkorra már Magyarország helyzete az októberihez képest jelentősen megromlott. Magyarország megszállása folytatódott, már a magyar lakta területek is veszélybe kerültek; a kormány hiába hivatkozott a fegyverszünetre. Ezzel egyidejűleg s ennek egyik következményeképp a belső helyzet is kiéleződött: jobbfelől az Ébredő Magyarok, a MOVE, egyes helyeken meg a megyei közigazgatás igyekezett a kormányt megbuktatni; — a baloldalon a gazdasági és szociális helyzet folytonos romlása, a beígért reformok (nagybirtokok, gyárak államosítása stb.) elmaradása, a. vesztett háború utáni újabb nélkülözések kilátásai egyre nagyobb tömegeket szakítottak le a polgári demokratikus forradalom után a hatalomba 9*