Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete 1917—1919 305 címből áll. Az első a minisztérium szervezetéről intézkedik, a második az egyes minisztériumokból a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumba átment ügycsoportok és igazgatóságok jegyzékét tartalmazza, a harmadik felsorolja az egyes minisztériumok ügyköréből a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium ügykörébe és felügyelete alá kerülő hivatalok, intézetek, testületek és kormánybiztosok neveit, végül a negyedik cím a rendelet végrehajtásának időpontjáról intézkedik. Nem lehet itt feladatunk, hogy részletesen ismertessük a rendeletet, azért csak röviden összefoglaljuk a főbb pontokat. Az első cím szerint a minisztérium szervezetét hét ügycsoport alkotta, úgymint: A) Munkaügyi csoport B) Biztosítási csoport C) Egészségügyi csoport D) Népfogyasztási szükségletek csoportja (lakásügy és zálogházi ügy) E) Népjóléti csoport (egyelőre a gyermekvédelem, közsegélyezés és az alsóbbfokú népjóléti igazgatás megszervezésének ügye) F) Hadigondozási csoport (hadirokkantak, hadiárvák, hadiözvegyek) G) Munkaügyi, egészségügyi és népjóléti statisztikai csoport. A második cím szerint az új minisztériumban a munkaügyi csoport átveszi a mezőgazdasági dolgozók különféle szolgálati jogviszonyainak szabályozásáról szóló tc-k végrehajtását, továbbá ugyanezen dolgozók munkaközvetítésének szabályozását és ellátását, végül a szolgálati viszonyból származó harmadfokú bíráskodást mindazon kihágási ügyekben, melyeket eddig az FM intézett. A kereskedelemügyi minisztertől átveszi az ipari és kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyairól, valamint az ipari-bányászati és kereskedelmi munkaközvetítésről szóló törvénycikkek végrehajtását, a tanoncotthonok ügyeit, a Kereskedelmi Minisztérium által intézett harmadfokú kihágási ügyeket stb., stb. A pénzügyminiszter átadja a bányák és kohók alkalmazottai szolgálati viszonyának szabályozását a bányák munkaügyi felügyeletét, továbbá az eddig a Pénzügyminisztérium által ellátott munkaügyi felügyeletet és vizsgálatot egyes kincstári vállalatokra vonatkozólag (pénzverők, vasgyárak stb.). A belügyminiszter átadja a cseléd és gazda közti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és napszámosokról szóló 1876. évi XIII. te. végrehajtását, a fogadókban, kávéházakban, vendéglőkben alkalmazott női személyzet munkaügyét, a külföldre való munkaközvetítés ügyét, a munkaügyi, egyesületi és gyülekezési ügyeket (!), a harmadfokú bíráskodást kihágási ügyekben. Végül a vallás- és közoktatásügyi miniszter átadja a szolgálati viszonyra és a munkaügyi védelemre vonatkozó törvények végrehajtását, a munkaügyi felügyeletet a tan- és nevelőintézetekben, színházaknál és zenekaroknál és más enemű intézeteknél magánjogi szerződés alapján foglalkoztatott minden rendbeli alkalmazott tekintetében. A népjóléti miniszter hatáskörébe tartozik továbbá: 1. a szolgálati viszony törvényes szabályozásának előkészítése, a szolgálati viszonyra és a munkaügyi védelemre vonatkozó törvények végrehajtása, munkaügyi felügyelet az ún. szabad foglalkozásúak körében; 2. kezdeményezés a magánjogi szolgálati viszonyban álló alkalmazottak szellemi és anyagi jólétére szolgáló intézmények létesítése tekintetében, hozzájárulás a más minisztériumokban kezdeményezett ilyen in9 Levéltári Közlemények