Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete 1917—1919 303 6. A munkásbiztosításba bevonni a következő rétegeket: a) a kisiparosságot, b) a közalkalmazottakat, c) a háztartási alkalmazottakat. Ezen kívül a jelenlegi táppénz felemelése. 7. Gondoskodás a proletársorban levő szellemi munkásokról. Ezek közé tartozik: a) a magántisztviselők jogviszonyainak szabályozása, b) köztisztviselők szolgálati szabályzatának kidolgozása. 8. A hadigondozás államosítása. — Egyidejűleg hozzátette a miniszter, hogy a november 8-i minisztertanács az ő javaslatára egyszeri segélyt szavazott meg a hadirokkantaknak. 9. Az egészségügy állami intézése. 10. A szociális és egészségügyi közigazgatás kiépítése, külön helyi szervekkel és intézményekkel minden községben és városban. Ez is olyan munka, mely hosszú időt igényel s ha a népköztársaság kormányának csak annyi sikere lesz, hogy ennek az intézménynek az alapját lerakhatja, akkor a magyar nép javára hatalmas dolgot alkotott" — fejezte be nyilatkozatát az új miniszter.

36 Mint látható, a programnyilatkozat amellett, hogy a realitásokkal is számol, olyan feladatokat tűz ki maga elé, melyeket később a Horthy-korszak nem vagy csak részben valósított meg (8 órás munkanap, mezőgazdasági dolgozók biztosítása stb.) és végleg csak hazánk felszabadulása után jutottak el a végleges megvalósuláshoz. A program megvalósítása azonban már ekkor, a megindulásnál késedelmet szenvedett: ebben nagy szerepe lehetett a polgári demokratikus alapon álló kormány fokozatos megbénulásának a rohamosan balratolódó tömegek, az ellenforradalomra készülődő reakció és az antantnak és csatlósainak egyre agresszívebb fellépése között. Elsősorban ezzel magyarázhatjuk azt a tényt, hogy a IV. néptörvény végrehajtásáról szóló rendelet több mint egy hónapot váratott magára, noha ebben egyéb okok is közrejátszottak. Ezek között szerepel főként a Népjóléti Minisztérium felállítása által érintett többi minisztérium, elsősorban a Belügyminisztérium vonakodása attól, hogy ügykörének egy részétől megváljék. 3. Kunfi a minisztertanács december 21-i ülésén terjesztette elő a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium Minisztérium szervezéséről szóló rendelettervezetet.

37 Tervezetét kétféle fogalmazásban 1918. december 27-én küldötte el a Belügyminisztériumnak.

38 Megjegyzendő, hogy a második, véglegesnek tekintett, alább ismertetendő tervezet szövege is eltér — noha csak lényegtelen módosításokban — a Budapesti Közlönyben közöltétől.

39 38 Népszava, 1918. dec. 10. 37 O. L„ M. T. jky. 1918. dec. 21. — 19. p. 38 És valószínűleg a többi érdekelt minisztériumnak is. 89 O. L.„ B. M. ein. 1919 — ad IV. 11 042. Ilyen nem lényegbevágó módosítás volt az, hogy a rendelettervezet C. fejezet e) pontja e szerint a minisztérium a Földművelésügyi Minisztériumtól átveszi a gyógynövény-ügyek, a gyógyfürdő- és ásványvízügy ellátását, míg a rendelet szerint csak hozzászólási joga van ezekhez az ügyekhez. (Később a Horthy-korban valóban átvette, legalábbis a gyógyfürdők intézését.)