Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - Bakács István: A missilis / 17–31. o.

28 Bakács István állapítható ezeknek a központi joszagkormányzósáigi szerveiknek a megjelenését vizsgálva, hogy nem a birtoktestek mennyiségének 'növekedése idézte elő megszervezésük szükségességét, hanem a gazdasági élet egyre bonyolultabbá válása, a jövedelmek ésszerű fokozására irányuló törekvés. Hiszen a földesúriaknak már a XVI. században is voltak gazdasági (alkalmazottaik: tiszttartóik, prefektusaik, s .a központi szervek kialakulása előtti időben jogügyi igazgatójuk; voltak pereik és tartottak úriszéket, ám az ügyészi hivatalok megszervezésére is csak a XVIII. század végén került sor. Tehát a nagybirtokon a hivatalszervek létrejötte előtt is volt központi igazgatás, sőt nemcsak a kimondottam (nagybirtokon, hanem a középbirtokon is, főként, ha a birtokhoz tartozó községek nem egymás mellett feküdtek, nem alkottak zárt birtokkomplexumot, vagy amikor a birtokot nem osztották fel a családtagok, hanem közösen birtokolták a családi jószágokat. Ha lehetséges volt, a családi levéltárak rendezése során már eddig is megkíséreltük kialakítani a birtokigazgatási szervek felállítása előtti birtokigazgatási iratok gyűjteményét.

65 Ezekben a tiszttartókhoz, prefektusokhoz címzett, akár alantasabb gazdasági alkalmazottaktól, akár a földesúrtól származó leveleket, címzettek szerint csoportosítottuk. így állott elő az a helyzet, hogy teljesen azonos tartalmú levelek (pl. beszámolók a gazdasági üzemmenet valamely fázisáról) a .különböző családi levéltárakban hol a missilisgyűjteményben, hol valamelyik családitag személyi fondjában, máskor pedig a birtokigazgatási irtatok említett gyűjteményben kaptak helyet, s természetes az is, hogy egy ugyanilyen jellegű irat a XIX. század elején a központi birtokigazgatási szerv „ügyirata". Sőt, minit már rámutattunk, nagyjából azonos jellegű levelek vannak a még a család által rendezett és lajstromozott, elsősorban még ügyviteli szempontból, vagy .már a levéltári rendezések során tárgyilag kialakított csoportokban levő iratok között is. Mindebből következik, hogy a birtokigazgatás ragásztnatúráját a családi levéltáriakon belül éppen úgy ki kellene alakítani, mint ez a soproni örökös főispánság esetében kívánatosnak látszik. Véleményünk továbbra is az, hogy a birtokigazgatás regisztratúrája lényegében a család egészének regisztratúrája, hiszen a család közös vagyonának kezelésével kapcsolatos iratokat foglalja magában, s a mindenkori családtag voltaképpen csak a családi vagyon kezelője. Adott esetben ez az iratokban kifejezésre is jut, amikor valamely családtagot, felmenője „férfi ágán álló örökösei jogaik igazgatójának" neveznek.

06 Ezit támasztja alá, hogy nem egy esetben a levelek címzettjeként nem az a személy van feltüntetve, aki adott időpontban a családi birtokok kezelője, hanem a család név szerint felsorolt tagjai. így Akay Zsigmond, aki Trencsén megyében közbirtokos-társa volt a Szulyovszky Sirmiiensis családinak, 1793-ban levelet írt a hradnai erdő ügyében a Szulyovszky családnak, s címzésként Ferencet, Károlyt, Antalt és Lászlót jelöli meg.

67 Hasonlóképpen Petkó Zsigmond Directoratus 1793:57. Vagy pl. Borsiczky Pál 1794-ben József napra küld üdvözlő sorokat földesurának, Károlyi Józsefnek: OL. Károlyi család nemzetségi levéltára: Titoknoki Hivatal. 1794:231. Ugyanakkor a grófnéhoz írt hasonlóképpen üdvözlő levele: Missiles, 3898. 65 így a Festetics család keszthelyi levéltárában. Vö. Bakács István: A Festetics család keszthelyi levéltára. Levéltári leltárak 1. sz. Bp. 1955. 60. 1. Jelentések. ; *

6 OL. Dessewffy család levéltára. Familiaria. Ser. II. No. 1. 1841. jún. 11. 07 OL. Szulyovszky Sirmiensis család levéltára. 4. tétel. [