Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.

Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 271 Kálmán fia lehetett Kálmán Péter 1494-ben említett testvére, aki azonban már 1500 előtt meghalt. Igaz, hogy az adatban Péter „fráter carnalis"-ának nevezték, de lehet, hogy a római Szentlélek-társulatnál tévesen vezették így be. Óbudai Kálmán és Czikó Katalin veje, Óbudai Ferenc deák a XVI. sz. elejének leghíresebb ügyvédje. Az óbudai egykori apácák jobbágya nemességet szerzett, és az esztergomi érsek jogügyigazgatójaként fejezte be életét. Említettük hogy Óbudai Kálmánná Czikó Katalin Porkoláb Andráshoz ment másodszor férjhez. Már 1498-ban az, 1502-ben viszont egyikük sem él. Láttuk, hogy volt sógora, Kálmán Péter egy időben Pesten esküdt volt, és ezt tudva, érdekes megemlíteni, hogy 1503-ban említik néhai Porkoláb András pesti házát. Valószínűen azonos a két Porkoláb András. Találunk is Pesten Porkoláb nevű patríciusokat, akik között vannak óbudai összeköttetesűek. Osvátot 1492 elején a város tanácstagjaként találjuk, míg 1494-ben Hontmegye adószedője. Feleségét Orsolyának hívták. 1513-ban már nem élnek. Még életükben azonban kápolnát alapítottak Óbudán, ahol különben egy későbbi, 1517. évi adat szerint szőlőbirtokuk is volt. Egy másik Porkoláb is tanácstag volt Pesten: Dénes 1493-ban. Ez a pesti Porkoláb-család is a nemességhez tartozott.

141 g) Tatai (Pesti) Bodó Mihály idézett végrendeletében az egyik tanú Pesthi György deák (dictis Thathensis), míg ugyanitt a végrendeleti végrehajtók között már Tatai György deáknak mondja. A végrendelet átírása alkalmával 1511-ben a pesti plébánoshelyettes nobilis et circumspectus Tatai György deák pesti polgárnak írja nevét. Ezek szerint nemes és városi patrícius. 1512-ben megint olvasunk róla: egregius Pesti György deák pestmegyei birtokot vesz zálogba. 1514—17 közt Pesthi Thathay György deák a pannonhalmi apátság „provisor seu scriptor curia"-ja. A következő adat 1521. Ekkor cserélte el az egregius Pesthi „Thathensis" György deák budai rézmáli szőlőjét egy újlakira. Gyermekei, fia György és lánya Dorottya. A leszármazását egy 1555. évi adat tisztázza, örökösnek fogadják egymást Pesti Tatai, másként Hatvani György deák fiai: a Feíhévizi Nagy Margittól született György, és a Bánchy Annától született János. György birtokai közt Pest és Somogy megyei ingatlanok, a néha Nagy Imrétől örökölt feíhévizi kőház, mészárszékek és malomhely, öt budai és két óbudai szőlő, budai és pesti kőház, és a pestmegyei Ecser puszta található. János Nagyhatvanban volt részbirtokos, de birtokolt Csongrád, Bács (Nagybáncsa) és Pest megyében is. A testvérek kikötötték még, hogy haláluk esetén Dancs Farkas, vagy Székesfehérvári Ghémes Farkas lánya örököljön mindent. Tatai György neve tanúsága szerint tatai, mezővárosi polgárfi lehetett, aki deákműveltséget szerezve földesúri tisztviselőként bejutott a nemességbe. Pestre költözvén az itteni patríciátushoz számított. Vagyonát birtokok záíogbavevésével és főleg házasságaival növelte. Első apósa Feíhévizi Nagy Imre azonos társadalmi körből került ki, mint veje. A jogilag mezővárosi Felhévízről, Buda külvárosából származott, ahol a földesúr káptalan provizora lett. 1505-ben a budai Mondolás szőlőhegyen 298, 1510-ben 107 köböl bora termett. A szőlő 1555-ben jogilag (mert közben Buda török kézre került) unokájáé. 1514 körül már volt provizor, 1519-ben pedig óbudai, később szintén unokájára szállott, szőlőjét említik. Tatai második felesége Báncs(a)y Anna a középbirtokos nemességből származott. Hatvani előnevét és itteni birtokrészét — amit János nevű fia örökölt — György deák ezzel a házassággal szerezte meg. (Báncsai) András deák budavári udvarbíró ugyanis 1493 táján vette feleségül Dorottyát, egregius Hatvani Gáspár és Kállay Vitéz Katalin lányát. Báncsai 1494/95-ben 237 jobbágyporta ura, majd később Csongrád megye főispánja volt. Tatai Györgyné Báncs(a)y Anna Báncsai András és Hatvani Dorottya leánya, esetleg unokája lehetett.

142 141 1497: Dl. 61 905. — Dl. 59 864. — Dl. 59 863. — 1484: Dl. 18 986. — 1486: Dl. 19 114, 19 116. — 1489: Dl. 59 783. — 1490: Dl. 19 661. — 1494: Mon Vatic. 1/5 k. 37. — 1496 —97: Mon. Rom. Ep. Vesprim. IV. k. 61—63, 65—69, 81—82. — 1500: Sümeghy Dezső: Sopron vármegye levéltárának oklevél-gyűjteménye, 1. k. Sopron 1928. 165—68. — 1508. e.: Ol. Ft. Nyási féle form. kv. 166. — 1468: Sümeghy i. m. I. k. 122—23. — 1482—1483. Dl. 46 068. — Kovachich: Formuláé 238—39. — Óbudai Ferenc deák mint az apácák jobbágya: Dl. 8840. — Nemes: 1498: Sümeghy I. k. 148—50. — Érseki director causarum pl. 1511: Prot Bud. 26. — 1498: Sümeghy I. k. 151—53. — 1502: uo. 174—76. — 1503: HO. I. k. 393—94. — 1492: Károlyi Oki. III. k. 2. — 1494: Engel I. k. 23. — 1513: Mon. Rom. Ep. Vesprim. IV. k. 220—2. — 1517: Knauz 110. sz. — 1493: Dl. 46 241. 142 L. fenn a 136. j-ben idézett adatokat. — 1512: Prot. Bud. 132. — 1514—17: Ol. Ft., Nyási form. kv. 173 b—174. — 1521: Prot. Bud. 575. — 1555: Bártfai Szabó 1588. sz. — (