Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.

270 Kubinyi András egyetlen örökösének leszármazottá, — visszaszerzi a „Vak török császár" örököseitől felesége őseinek házát. 1496-ban már több gyermeke volt, de ezek nevét nem ismerjük. Talán az ő fia lehetett az a Huszár József, aki 1505-ben iratkozott be a bécsi egyetemre.

139 e) Bátbi Szabó 1483-ban a Pesten lakó nemes Báthi Szabó György egy verőcemegyei birtokot adott el 800 arany ft-ért. Fiai János és Ferenc. 1487-ben viszont egregíus Báthi György volt királyi kamaraispánt, pesti városbírót említ egy oklevél, míg 1489-ben Szabó György volt pesti bíróról olvasunk. Világos a két személy azonossága. György rövid városigazgatási kiruccanása után visszatért a kincstári adminisztrációba. 1493 végén kassai kamarás Báthi György pesti lakos. Egy keltezetlen formuláskönyvi adatban néhai nemes „G. de B." (azaz Georgius de Bath) volt pesti bíróról olvashatunk, özvegyének keresztneve M.-el kezdődik, fiait Péternek és Pálnak hívták. Két korábban említett fiáról nincs adat. Igen valószínű, hogy ez az M. keresztnevű aszszony azzal a Márta asszonnyal azonos, aki előbb Szabó György, majd később Szakács Miklós pesti polgár özvegyeként 1518-ban a pálosokra hagyományoz. Szakács neve előfordul már 1490ben, 1503 elején városi tanácsos.

140 f) Óbudai Kálmán és Porkoláb családok Egy 1497. április 19-i oklevélben pesti városi tanácstagnak nevezik Kálmán Pétert. Ugyanez év március 17-én Pesti Kálmán Péter és Leleszi Mihály mester budai kanonok közös zálogbirtokáról olvashatunk. Ugyanebben az ügyben egy nappal előbb is kelt oklevél: itt Leleszi társa nemes Kálmán Péter óbudai lakos. A pesti esküdt Kálmán tehát tulajdonképpen Óbudán élt. Valóban az idézett két pesti adat kivételével mindenütt Óbudainak mondják. 1484 és 1500 közt több oklevélben találkozunk vele. Királyi gyalogostiszt, majd kapitány (1486), egregiusnak címezik, és különféle Nógrád és Pest megyei (pl. Káposztásmegyer) birtokokat szerez zálog fejében, Pénzkölcsönöket szokott még nyújtani, és fedezetül birtokokat kötnek le neki. 1494-ben Ágota nevű feleségéről és Tamás nevű testvéréről olvashatunk. 1496—97-ben ujabb hitelezési ügyletéről hallunk. Laki Péter pécsi prépostnak kölcsönzött. A kölcsönügyletben Budavári Pathaky Antal és Alagi Dénes voltak társai. Óbudai rokonságáról egy 1500 évi oklevél tudósít, Lemond ugyanis a testvére, nemes Óbudai Kálmán (itt keresztnév!) után őt illető óbudai javakról, és hozzájárul azok elcseréléséhez. Óbudai Kálmán özvegye Katalin ekkor már nemes Óbudai Porkoláb András felesége, akitől időközben János nevű fia született, míg Óbudai Kálmántól született Margit nevű leánya nemes Óbudai Ferenc deák felesége. Ezeknek három gyermeke van. Volt még Óbudai Kálmánnak egy ugyancsak Margit nevű leánya, aki ekkor már nincs életben. Neki Kovácsy Benedektől Borbála nevű lánya született Óbudai Kálmán Péter nemsokára meghalt, örököse — gyereke úgy látszik nem volt — bátyjának veje, az előbb említett Óbudai Ferenc deák lett. Ő hajtatja végre 1508 előtt az (Alagi) Dénessel együtt Laki Péter ellen indított adóssági per ítéletét. Néhány szót kell azonban szólni Péter bátyjáról, Óbudai Kálmánról is. 1468-ban fordul elő neve először. Mátyás meg akarta jutalmazni a boszniai és csehországi hadjáratokban kimutatott vitézségéért, felmenti tehát a neki adott óbudai házát minden szolgáltatás alól. A király Óbuda-városbeli Zechen László fia Kálmán gyalogoskapitánynak nevezi. Nem mondja nemesnek. Ügy látszik tehát, hogy az óbudai polgárfi a katonai szolgálat által emelkedett a nemességbe. Pályáját öccse is folytatta, aki a Szécsén név helyett bátyja keresztnevét használta vezetéknévként. Óbudai Kálmán 1482-ben már egregius, 1483-ban pedig Katalin nevű felesége mellett fiát Tamást is említi egy oklevél. Egy keltezetlen oklevélből pedig megtudjuk, hogy Katalin a középbirtokos nemes Pomázi Czikó János lánya volt. Valószínűleg ez a Tamás, Óbudai 139 A „Vak török császár" házára: Salamon Ferenc: Budapest története. III. k. Bp. 1885. 246—56. — 1432: HO. I. k. 329. — 1459: «o. 357—58. — 1498—99: uo. 381—90. — 1496: Mon. Vatíc. 1/5. k. 55. — 1505: Die Matrikel IL k. 330. — Schrauf IV. k. 160. 140 1483: Dl. 33 438—39. — 1487: Dl. 19 334. — 1489: Dl. 61885. (Átírat). — 1493: Kassa Oki. 705. sz. — Ol. Ft., Nyási féle form. kv. 229 b—230. — 1518: Prot. Bud. 495—97. — 1490: Dl. 57 024. — 1503: Dl. 61945. — Balogh I. k. 575. szabónak tartja, de mivel még bírósága előtt tekintélyes birtoka volt, nyilván legfeljebb Báthi apja volt szabó.