Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.

262 Kubinyi András Budáról. Szabó Ilonát nem sokkal halála, 1509, előtt vehette feleségül. Úgy látszik hirtelenül halt meg, mert halála üzleteiben nagy zavart okozott. Számos hitelező jelentkezett, de ugyanakkor behajtandó kinnlevőségei is maradtak, özvegyének, Ilona asszonynak, és fiának Jánosnak azután az ügyek rendezése több évébe került. Gábriel Györgynek Szabó Ilonától csak egy Katalin nevű leánya született, aki az 1517-es házeladás idején úgy látszik még kiskorú, azonban rövidesen mégis férjhez megy. 1518-ban már 4. tábla Szabó Imre leszármazottai I Szabó Imre budai polgár eml. 1489-től, + 1512 e. & 1493 e. Ilona x ? + ? II Antal deák x 1493 e. + 1517 u. III Ilona x 1493 e. + 1517 u. & 1503—9 k. Gábriel György kassai bíró x ? + 1509 Katalin eml. 1518 & 1518 Cotta János budai polgár x ? + 1526 u. Margit x ? + 1517 e. & ? Csatornás (Arnold) György budai polgár eml. 1510 + 1517 e. Katalin eml. 1517 János deák eml. 1505 +1517 e & ? Pispek Gergely esztergomi polgár Katalin lánya eml. 1517. Kottha János budai polgár felesége. Anyja ekkor — nyilván a házasságkötés alkalmával — férjétől és apjától örökölt javait eltartás fejében átadja leányának és vejének. Bár Gábriel birtokai elsősorban bizonyára fiára, az abaujmegyei nemes család ősére szállottak, Ilona asszony mégis 7 Sáros- és 1 Abauj-megyei birtokrészt adhat át férje örökségéből vejének. A néhai Szabó Imre után viszont budai és kassai házak maradtak. Szabónak tehát magának is voltak kassai kapcsolatai, és vagyonát mutatja, hogy az előző évi házeladás ellenére még mindig többszörös budai háztulajdonos a család. A vő keresztnevét először János helyett Ferencnek írták le. Bizonyára az óbudai káptalan jegyzője jobban ismerte Kotta Ferencet, mint a fiatal Jánost. Ez a család spanyolországi, toledói, valószínűleg kikeresztelkedett zsidó volt. Először a művészi pályán működő Cotta Márton került Budára, akinek Mátyás 1488-ban művészi tevékenységét megjutalmazandó budai, Mindszent-utcai házat adományozott. 1486-tól mutatható ki Budán, 1488-ig Beatrix királynétői összesen 1505 ft 82 d-t vett fel. Persze, nem biztos, hogy a királyné a művészt jutalmazta, ugyanis az is lehet, hogy a kereskedőtől vásárolt. Cotta ugyanis Mátyás halála után kizárólag kereskedőként érvényesült. A királyi udvarnak ad el árukat, bankátutalásokat végez, elsősorban a Velence és Magyarország közti államszerződések értelmében a magyar király számára fizetendő összegek elszámolásánál olvashatjuk nevét. Az 1504-ben kötött államszerződésbe névszerint beveszik Cotta Ferenccel, a velencei Antallal (Zuane della Seda) és Harber Mátyással együtt. 1505-bén ő, 1508-ban felesége, 1512-ben leánya, egy ugyancsak spanyol származású kereskedő felesége Velencében végrendelkeznek. A végrendeletéből kiderül, hogy kereskedőtársasága van (compagnia nostra), egyik társa a vele együtt már 1504-ben említett Ferenc, öccsének, Jánosnak a fia. Ferenc 1506-ban Budán adósa Jean de Gozon-nak és ugyanebben az évben említik budai Mindszent-utcai házát, amelyet e szerint nyilván nagybátyjától örökölt. 1510-ben házában firenzei és budai polgárok tartózkodtak. Ugyanakkor Budán 123 köböl bora termett. 1512-ben