Levéltári Közlemények, 37. (1966)
Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.
Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 263 olasz nevű megbízottáról olvasunk, velencei bankátutalással kapcsolatban. Több adatunk nincs rá, most tűnik fel János, aki talán öccse lehetett. Felesége szüleitől, Gábriel György és Szabó Ilonától tekintélyes vagyont örökölt, amihez hozzájárult saját családjáé. 1525-ben a firenzei Pitti Miklós és Vischer Jakab pozsonyi pénzverők viszályában választott bíró Schaller Jakab budai könyvkiadóval közösen. A mohácsi csata után a Magdolna-templom, a magyarok plébániája vitricusaként a templom kincseit nyugatra menekíti, sőt állítólag Szicíliába akart velük szökni. A kincseket ugyan elkobozták tőle Bécsben, ő azonban úgy látszik valóban elköltözött, több adat nincs rá. 1529-ben egy újabb Cottáról, nemes Budai Kotta Györgyről olvasunk, akinek rokoni kapcsolatait az előbbiekkel nem tudjuk igazolni. A budai Szabó-család vagyona tehát legalább is részben leányágon erre a bevándorolt spanyol kereskedő és bankár családra szállott. A Szabók magyarok lehettek. Ezt magyaros vezetéknevük — ha önmagában nem is egészen meggyőző módon — is igazolja, ellene szól azonban az, hogy Imre két leánya ment némethez (Arnold György csatornás és Gábriel) hozzá. Cotta János személye azonban, aki a magyar plébánia vitricusa, tehát a magyarok egyházközségének elöljárója lett, eldönti a kérdést, Cotta spanyol volt, felesége pedig a német Gábriel leánya, tehát csak anyósa, Szabó Ilona révén kerülhetett a magyar közösséggel kapcsolatba. Ilona aszszony nyilván férje halála után visszatért Budára, és itt leányát a magyar patríciusok közt, magyarnak nevelte. 133 d) Tétémy A családból Péter tűnik fel először. 1498-ban esküdt, majd a XVI. sz. első évtizedében háromszor budai bíró. Nagy szőlőbirtokos. Mig 1505-ben mégcsak egy szőlőhegyen 435, a roszszabb termésű 1510-ben hárman 1047 köböl bora termett. Néhainak ugyan csak 1521-ben mondják,valószínű azonban, hogy korábban halt meg. Ekkor említik özvegyét Dorottyát és fiát Istvánt. Megtudjuk továbbá, hogy malma is volt, valamint, hogy a tizedjegyzékekben nem szereplő Keresztes és Nándor szőlőhegyeken is volt szőlője. Végrendelete alapján a malom után a Magdolna templom purkrehtet élvezett, mivel pedig ennek kifizetését fele részben fia István és Harber János budai bíró vállalta magára, feltételezhetjük a Tétémy és Harber közti rokoni kapcsolatot. A Tétémyek a külvárosi gazdag polgársághoz tartoztak. Péter fia Istvánt a budai káptalan 1516-ban circumspectusnak (azaz nem nemesnek) és külvárosinak nevezi. Ez az adat tanulságosan mutatja a család társadalmi és vagyoni helyzetét. István felesége nemes Aszuvölgyi Gergely leánya Zsófia, és mivel Tétémy anyagi támogatást nyújtott nekik birtokaik visszaszerzésében, felesége rokonai, a tekintélyes nemes Falkosi Székely és Boldogasszonyfalvi Thompa családok tagjai átengedik számára az eddig általuk bírt Zala és Somogy megyei Aszuvölgyi birtokokat, (összesen 11 birtokrész.) Tétémy Istvánnak három, nemes Aszuvölgyi Zsófiától született fiát, Pétert, Lukácsot és Jánost említik ekkor. A tekintélyes birtokos nemesi családba nősült István 1519-ben a budai tanácsot képviseli, feltételezhetjük tehát róla, hogy tanácstag. Sasadon is volt szőlője, erről 1531-ben olvashatunk. 1534-ben budai esküdtként adósságai miatt perelte a báró Buzlay Farkast. 1541 után is Budán maradt: 1543-ban ő a főbíró. 1547ben pedig régi budai malmát birtokolva török szpáhíként adómentességet élvezett. Ekkor vele együtt élt öccse János, akiről most hallunk először, valamint a már 1516-ban említett Péter nevű fia. Többi fiai vagy meghaltak, vagy a déldunántúli birtokaikon gazdálkodtak. Péteren és családján kívül ebben a korban még három budai Tétémyről tudunk. János 1492-ben a Mindszent utcában háztulajdonos. A külvárosban, a Vöröstorony mellett lakik 1505ben Orbán, akinek akkor 93 köböl bora termett. Külvárosi házáról olvashatunk egy 1517 évi oklevélben is. Tétémy András viszont Alhévizen élt és 1505-ben 49 köböl bora termett. Közülük legfeljebb János lehetett gazdagabb ember. A bíró Péterrel való rokonságukat nem tudjuk igazolni/ 34 133 L. rájuk „Egy spanyol család a középkori Budán" c. sajtóra kész tanulmányunkat, ahol bővebben tárgyaltuk ezt a témát. 134 1498: Pesty: Szörény III. k. 123. — 1505. tiz.: Bársonymái szh. — 1510. tiz.: Bársonymái, Káplánkő, Ligetvölgy szh. — 1521: Prot. Bud. 590—90. b. — 1516: Prot. Bud. 388— 89. — 1519: uo. 470—71. — 1531: tiz.: Gombárnál, szh. — 1534: Nagyszombat v. lt. Missües. (Mályusz reg.) — 1537. Uo. — 1543: Fekete Lajos: Budapest Története III. k. Bp. 1944. 174. — 1547: Fekete Lajos, TBM. 6. (1938) 126, 129. — 1492: Dl. 67 114. — 1505. tiz.: Formánkút (Tétémy Orbán) és Mondolás (Tétémy András szőlői) szh. — 1517. Prot. Bud. 449—50.
