Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.

Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 261 van Budához, de a Keszi családdal való rokonságukat nem tudjuk igazolni. Berki és Érdnek csak a felét kapta a Keszi család (amely később Berkiről nevezte magát), míg ugyanott birtokosok voltak 3 Kálnayak, a budai Sthoz nevű patrícius család, a Harasztiak (1467) stb., valamint ké­sőbb felbukkannak más Berki nevű nemesek. Ezek lehettek az ítélőmester Keszi Benedek oldal­ági leszármazottai, esetleg a Sthozok rokonai, vagy itteni kisnemesek. 1477-ben olvasunk róluk. Ekkcr épp Berki László és sógora Sárkány Bertalan pereskedett egy Százhalom melletti Duna­sziget birtokáért nemes Budai Kisbán Bálinttal. A kúriából kiküldött királyi embernek Berki Bar­nabás volt a neve. A vizsgálatnál kihallgatták a szomszédos és conprovinciális nemeseket. Nos, a szomszédok közt tesz vallomást Berki Domokos és Kelemen is. Berki Kelement viszont 1482-ben budavári tanácstagként látjuk viszont. 1483-ban a nádor vizsgálati parancsokat bocsát ki Ke­lemen deák budai lakos és Berki Barnabás által Haraszthy Ferenc Berki birtokán elkövetett ha­taimaskodások ügyében. Nem nevezik őket nemeseknek, és azt mondják, hogy Kelemen Erzsé­bet, míg Barnabás Lucia nevű feleségeik izgatására támadtak a Haraszthy birtokra. Lefoglalták Haraszthy két jobbágytelkét, ahol Barnabás lakott. Látszólag tehát nem voltak nemesek, azon­ban az 1477-es vizsgálat alapján annak tekintendők. Megjegyzendő, hogy az állítólagosán job­bágytcíken élő Berki Barnabás ugyanakkor (!) a vármegye szolgablrája. A hatalmaskodásban pedig a budavári udvarbíró emberei segítették őket. Mindenképpen lehetséges az a feltevés,^ hogy Berki Kelemen deák Erzsébet nevű felesége Keszi Benedek hasonnevű leányával azonos Személy, Kelemen különben nemesi birtoka kezelése mellett továbbra is résztvett a főváros irá­nyításában: 1484-ben (Kelemen deák) és 1487-ben (Berki Kelemen) városi tanácstag. 132 c) Szabó—Cotta—Csatornás atyafiság (4. tábla) Bizonyára tekintélyes budai polgár volt az a Szabó Imre, akinek a házában kellett nádon helytartói ítélet alapján egy 6C0 ft-os kifizetést eszközölni. Neve Zabo formában maradt fenn, és így nem tudjuk, vezetékneve volt-e, vagy foglalkozását jelölték. 1493-ban a római Szcnt­lélek-társulat anyakönyvébe iratnak be egy Sartoris Imre nevű budai polgárt, nejét Ilonát, vala­mint Antal és Ilona nevű gyermekeit. A később említendő Szabó Imre felesége és két gyermeké­nek neve megegyezik ezekkel, ezért fel kell tennünk, hogy azonos személyről van szó A Sar­toris, szabó fia, vezetéknév azonban arra utal, hogy Imre maga már nem volt szabó, hanem a név vezetéknevévé vált. Bizonyára ő az a Szabó Imre, aki 1495-ben posztót ad el az udvarnak. 1512-ben, amikor Olasz-utcai házát említik, már nem él. A családról egy 1517. évi oklevél tá­jékoztat részletesebben. Él még özvegye, Ilona, fia Antal deák és leánya Ilona, Gábriel György kassai bíró özvegye. Volt azonban még két, időközben meghalt gyermeke. Margit nevű leánya, és annak férje Csatornás György budai polgár elhunytak, és csak egy kiskorú, Katalin nevű leány maradt utánuk. János deák, Szabó másik fia egy esztergomi polgár, Pispek Gergely Ka­talin nevű leányát vette feleségül. Az özvegyen maradt Katalin asszonyt szintén özvegy édes­anyja képviseli. Erre azért volt szükség, mert a Szabó-család ekkor eladta a Szt. Péter külvá­rosban a Paputcán fekvő házát. A családtagok nem ismeretlenek forrásainkban. 1505-ben pl. Szabó Imre fia János deák­nak 353 köböl bora termett. 1510-ben ugyanott, ahol öt évvel korábban neki volt szőlője, 209 köböl bort szüreteltek Arnold Györgynek. Neve mellé — bár később áthúzták — odaírták, hogy Csatornás, és így majdnem biztos, hogy a Szabó-féle szőlőt ekkor a vő neve alatt vették fel az összeírok. Csatornás háza különben szintén az Olasz-utcában állott (tehát lehet, hogy a régi Szabó-féle ház), és jelentős épület lehetett, mert három szőlőtulajdonost írtak össze (Ispán Bol­dizsár. Mente János, Sárga Ger<iely), akik a CsatO""'^ b-'-' 1---! 1-l-r­1­Szabó családjából úgy látszik senki sem viselt tanácstagi méltóságot, egyik veje iparos volt, mégis a másik veje és vagyona alapján feltétlenül a patríciátushoz számitható. Gábriel György Kassa egyik legtekintélyesebb kereskedője, több ízben várcsi főbíró, szoi^- -s Ü.L.^_.to­kos volt. Már régebben voltak budai kapcsolatai. Bizonyára első feleségétől, az 1490-ben emlí­tett Zsófiától született János nevű fia, és az a lánya, aki 1503-ban egy bizonyos Ferenc felesége 132 1451: Dl. 14 463. — 1455 és 1471: Bártfai Szabó 817. sz. — 1457 és 1463: Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza. Bud. Rég. 15 (1950) 292. o. 65. j. — 1485: Dl. 19 057. — 1500: Dl. 73 618. — 1510. tiz.: Csíkostó szh. — 1496: Ol. Ft., Vasvári kpt. orsz. lt., F. VII. nr. 63. — 1467: A Héderváry-család oklevéltára. I. k. Bp. 1909. 323—28. — 1477: Dl. 88 595. — 1482: Főv. lt. Mohács e. gy. 4. sz. — 1483: Dl. 59 704—7. — Barnabás szolga­bírósága Bártfai Szabó 462. o. — 1484: Esztergom Lad. 24. 3. 30. — 1487: Uo. 64. 1. 17. és 53. 3. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents