Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - Bakács István: A missilis / 17–31. o.

26 Bakács István egyezségek megsértését panaszolják fel, vagy pedig rabok kicseréléséről tesznek említést, bajvívásra való kihívásokat tartalmaznak. E levelek címzettjei nem egyszer muagas rangú személyek: az uralkodóház tagjai, vagy főkapitányok.

53 Természetes, hogy ilyen esetben a diplomáciai levelezés keretébe tartoznak, de ha csak párviadalra való kihívásról van bennük szó, s kisebb rangú személyhez címezték, akkor a szorosabban vett levelek kategóriájába kell sorolnunk őket. Említettük, hogy a német terminológia- az'első kiadásában a levelek egy részét aktáknak imiinősíti, mint hivatali és szolgálati leveleket. Ügy gondoljuk, hogy a „hivatali" levél közelebbi magyarázatna nem szorul: egy hivatali szerv és egy magánszemély között „levélváltásáról nem beszélhetünk.

53 A hivatalszerv beadványt kap a magánszemélytől, felterjesztést az alsóbb-, leiratot a felsőbb-, átiratot az egyenrangú szervtől; maga is más szervekhez felterjesztést, át- és leiratot, magánszemélyekhez pedig felszólítást, értesítést, vagy utasítást intéz, még akkor is, ha ezek levélforrnát Öltenek. A „szolgálati" levél kategóriája azonban sakkal tágabb, hiszen itt magánszemély áll magánszeméllyel szolgálati viszonyban. S ez a szolgálati viszony az, amely iközelebibi vizsgálatra szorul. Az a vita, amely a családi levéltáraik tagolódásáról folyóiratunkban folyt, a nagy uradalmaik igazgatásával kapcsolatban keletkezett szolgálati viszonyt az egyes családtagok és az uradalmi alkalmazottak magánkapcsolatára szűkítette, mert, ha az uradalmi alkalmazott nem egy meghatározott családtagnak, hanem a családnak szolgálatában állott volna, akkor az alkalmazott a családnak tett volna jelentést; ebben az esetben a családnak fondja keletikezettt volna, holott a család nem fondképző.

54 Ugyancsak e vita során jegeoesedett 'ki az az álláspont, hogy amikor az Esterházy család hercegi ágának tagjai Sopron megye örökös főispánjai voltak, akkor az .ezzel kapcsolatos iratok nem az egyes, a főispáni tisztet viselő családtagok, hanem egy szerv, Sopron megye főispánságának regisztratúrájába tartoznak.

55 Ez a megállapítás szerintünk az, .amely lehetővé teszi, hogy más, a családi 'levéltárakban hasoló módon keletkezett, ill. bekerülit líraitok provenienciáját is megállapíthassuk. A Battthyány család egymást követő tagjai főkapitányok voltak. Ez a méltóság szinte öröklődött a családban: II. Ferenc, Ádám, Kristóf, és II. Ádám a XVII. század folyamán főkapitányi tisztet töltöttek be

50 s e funkciók során különböző végvárak parancsnokaitól, vitézeitől írt levelekből terjedelmes levélanyaguk jött létre. önként vetődik fel a kérdés: helyes volt-e ezeket a leveleket a családi levéltár missilisgyűjteményében elhelyezni, s nem lenne helyesebb azokat az 52 Eckhart—Szekfü—Takáts i. m. 53 Meisner, Heinrieb Otto: Allgemeine Archivische Schriftgutkunde und Fragen der Archivwissenschaft. Archivalische Zeitschrift Bd. 54. (1958) 60.1. 54 Ember Gyozo: A családi levéltárak tagolódása. Levéltári Közlemények XXXIV. (1963) évf< 154. 1. 55 Uo. 155. 1. 58 Zimányi Vera: A herceg Batthyány család levéltára. Levéltári leltárak 16. sz. Bp. 1962. 5—6. 1.