Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.

26 u Kubinyi András spectusnak nevezte, noha bátyját néhány hónappal azelőtt nemesnek. 1494—95 összesen 1200 ft-ot fizet ki a kincstár az ifjabb Kanczlyr kezeihez Bakócz számára. 1496-ban hitelez a kincstárnak. Mint a fenti adatok is mutatják, Angelus és Bakócz közt kapcsolatnak kellett lennie. Okát egy 1500 évi oklevélben olvashatjuk. A „nobilis et circumspectus"-nak nevezett Angelust az időközben érsekké kinevezett Bakócz sógorának, és egyben faktorának, gazdasági megbízottinak nevezik. Felesége Orsolya, a prímás húga. 1504-ben nemesként pereskedik Zsigmond nevű fiával együtt Corvin János fiaival a békési Berény birtokért. 1507. augusztus 26-án egy budai városi oklevélből megtudjuk, hogy bátyja mintájára ő is* résztvett a városi politikában. Tanácstag, prudens et circumspectus címmel. Ez évben kötötte meg bátyjával a már idézett örökösödési szerződést. 1512-ben néhai testvére hagyatékával kapcsolatban egy Olasz utcai ház birtokáért pereskedik a Buzlayakkal. 1513. június 12-én hét oklevélben a budai káptalan előtt erdőparcelíákat vásárol össze az egregiusnak címzett Angelus a pilismegyei Felkeszin idevalósi kisnemesektől. 1513-as oklevelek szerint az erdélyi sóbányavidéken is vannak érdekeltségei: halastó, malom, melyekről sószállítás ellenében mond le. 1516-ban nem él, és Felkeszi erdővállalkozását már fia, a nemesnek nevezett Zsigmond folytatja. Ö volt a legidősebb Angelus három gyermeke közül, már 1504-ben előfordul a neve, de ő élte egyedül túl apját. Nagybátyja, Bakócz prímás csak egy alkalommal nevezi meg örökösének, amikor 1511-ben a csábrági uradalmat szerezte meg. Az érsek az Erdődyek kihalása esetére őt tüntette fel örökösének. 1534-ben olvasunk róla utoljára. Az elődei által a 14 segítő szent és Szt. Miklós tiszteletére a budavári Magdolna templom (a magyarok plébániája) oldalán alapított kápolnára ad províziót Székesfehérvári Fábián óbudai lector kanonoknak, és ezt a províziót János király is megerősíti. 1544-ben már néhai, házát Budán az Erdődyek örökölték.«! b) Berki 1451-ben hallunk Keszi Kelemen és Benedek mesterekről, mint kancelláriai tisztviselőkről. Benedeket, mint országbírói ítélőmestert 1455-ben iktatták be a pestmegyei Berki és Érd birtokok felébe, majd 1457-ben Budán, a Szombathelyen vesz házat, amelyet 1463-ban, halála után, öccse, Keszi György akart elfoglalni. Benedek leánya, Borbála ekkor Ákosházi Sárkány Bertalan felesége. 1471-ben felsorolják Benedek gyermekeit; Borbála, Erzsébet, Orsolya, Imre és László. 1485-ben a néhai Keszi Benedek fia Berky László csereként lemond budai házáról, valamint berki és érdi birtokáról Bornemissza János javára, úgy látszik azonban, hogy ez a csere Bornemisszának a kilencvenes évek elején rövid ideg tartó hűtlensége miatt elvesztette érvényét. 1500-ban már újból Berki Imréé a szombathelyi ház. Unokaöccsével, Sárkány Bertalan fia Ambrussal egyezett ki a néhai testvére, Berki László öröksége miatti perben: Ambrus a házat átengedi neki. Még 1510-ben is az övé: ebben a házban lakik Kapás Péter. A középbirtokos nemesi Keszi—Berki család, amelynek leányági leszármazottá, Sárkány Ambrus a leghatalmasabb bárók közé emelkedett, tulajdonképpen csak háztulajdona alapján számít-.ható a fővároshoz. Élik a birtokos nemesek életét, 1496-ban pl. a két Berki testvér, Imre és László kijelölt királyi ember. Élnek azonban rajtuk kívül is Berkiek, akiknek szintén közük 131 L. a családra Kubinyi: Kincstári személyzet 28, 38. o. 18. j. 44. o. 142. j. — Uő.: Budai Kereskedők 114. o. 93. j. — Uő.: Haíler 110. o. és 111. o. 188—89. j. — Valamint a következő adatokat. — 1458: Schrauf IV. k. 10. — 1459: QttZGdStWien II/3. k. 3936. sz. — 1483: DL 75 936. (Papi). — 1493: Dl. 23 067. — 1506: Jean Lartigaut: La succession de Jean de Gozon Grand Maítre de la maison du roi de Hongrie. Revue du Rouergue XIX (1965) 373. — 1507: Ol. Ft., Garamszentbenedeki Konvent, lt. 23. 12. — 1509: Ol. Ft., Vasvári kpt. mag. lt., Fase. A. Abb. et eccl. de Kapornak nr. 9. — 1512: Prot. Bud. 112. — 1525: Dl. 24 173. — 1512: Prot. Bud. 125—26. — 1514: uo. 256—57. — 1505: Lukinich: Podmaniczky I. k. 458. és 449. — Angelussal kapcsolatban a fent idézett tanulmányainkban idézett adatokon kívül 1. még 1490-es évek: Kovacbich: Formuláé 538. — 1493—94: Kandra Kabos: Bakócs-codex, vagy Bakócs Tamás egri püspök udvartartási számadó-könyve 1493—96 évekről. Adatok az egri egyházmegye történelméhez. II. k. Eger 1888. 377, 438, 443. — 1507: Esztergom Lad. 71. 1. 8. — Megjegyezzük, hogy egy 1511. évi oklevél néhainak mondja, de az valószínűen névcsere, testvérét, Jánost (Kncmz 93. sz.) értették alatta. — 1513: Prot. Bud. 215—17, 220, 223—26, 229—30, 232, 234, 333—34. — 1516: Uo. 385—86. — 1511: Uo, 51—52 .— 1534: OL, Magyar Kamarai Levéltár, NRA 1728. fasc, 29. nr. — 1544: Ol. Ft., Erdődy lt. Vép: Fasc. 2. nr. 60.