Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.

Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 259 2. Budai magyar patrícius családok a) Kanczlyr Neve ellenére ez a család a magyarokhoz tartozott. Jánost magyar részről választották bíróvá, és a magyar plébániatemplomban alapítottak kápolnát. Házuk viszont az Olasz-utcában állott, és ez, valamint a családban előforduló szokatlan Angelus keresztnév alapján esetleg olasz származásúaknak lehetne őket venni. Először János neve tűnik fel a forrásokban. 1458-ban iratkozik be a bécsi egyetem magyar nemzetébe, de még az 1459 vége is az osztrák fővárosban találja, noha úgy látszik nem szerzett egyetemi fokozatot. Ekkor Wann Pál passaui kanonok megbízásából jár el. Megbízóje bizonyára rokona volt a budai Wann családnak, akik közül az ugyancsak Pál keresztnevű az 1490-es évek közepén budai plébános, míg Konrád az 1457/58-as pozsonyi harmincadnaplóban fordul elő kereskedőként, később többszörösen esküdt, és a Krisztus teste céh elöljárója lesz.

130 János tehát bizonyára kapcsolatban állott ezzel a budai német patrícius-családdal. János neve most több, mint húsz évre eltűnik a forrásokban. 1481—83 között kassai harmincados, közben egregiusnak címezik. Ugyanebben az évben megszerzi az abaujmegyei Papi birtokot. Birtokszerzése, egregius címe, királyi tisztviselősége alapján feltételezhetnénk róla, hogy teljesen feudalizálódott. Folytatott azonban kereskedelmi tevékenységet is. Egy 1493-as oklevélből tudjuk meg, hogy Mátyás áruk fejében tartozott neki. 1494. április 1-én nemesként soproni harmincados, azonban a Szt. György napi tanácsválasztás óta már budai tanácstag, és ebben a minőségében képviseli a várost az esztergomi káptalannal folytatott vámperben. 1498ban magyar részről a főváros bírája. 1506-ban Jean de Gozon, Anna királyné „gubernátor domusa" végrendeletében olvasunk róla, mint budai polgárról, 800 dukáttal tartozik. 1507-ben kölcsönösen örökösnek fogadják egymást hiteleshely előtt testvérével Angelussal, és annak három gyermekével. Mindkét testvért egregiusnak címezi a hiteleshely, és a szerződés szövege teljesen a nemes földesurak közti jogügyletek mintájára készült. Ez az utolsó adat, amely életben levőnek mutatja. Élete végén úgy látszik budai harmincados lehetett, mert 1509-ben a nádor emlékezik meg róla, mint néhai egregius budai harmincadosról. Valószínűleg többször nősült. Csak egy gyermek maradt utána Margit, aki 1512-ben javait óbudai apácaként nagybátyjára, Angelusra hagyja, de ezt 1525-ben visszavonja. Margit nem lehetett János özvegyének, Katalinnak a leánya. Katalin egy 1512-es oklevél tanúsága szerint már Gibárti Kesserű István alnádor felesége, majd 1514-ben mostohafia, Kesserű Mihály boszniai püspök, királyi titkár tiltakozik maga és testvérei nevében, hogy apja javait feleségére és annak előző férjétől, nagyságos Buzlay Miklóstól született fiaira, valamint Buzlay Mózes főudvarmesterre és fiára akarja hagyni. Buzlay Miklós 1505. június 24-én fordul elő utoljára a forrásokban, három fiát 1505. január 6-án említették. Mivel Kanczlyr János 1507—1509 között halt meg, Katalin csak 1505 és 1507 (1509) közt lehetett a felesége. Mindenesetre az, hogy a bárói családból származó Buzlay özvegye feleségül ment hozzá, később pedig az alnádorhoz, Kanczlyr társadalmi súlyát mutatja, öccsével, Angelussal igazolhatóan csak a Jagelló-korban találkozunk. Valószínű ugyan, hogy az a vezetéknév nélkül említett budai Angelo nevű kereskedő, akinek pozsonyi kereskedelmi ügynökét 1483-ban számoltatják el, vele azonos, de ez mégis csak feltevés. Az 1490-es évek első felében azonban már tényleg Kanczlyr Angelus az, aki Bakócz egri püspök nevében kifizeti a Hipppolit érsektől bérelt tizedek árának egy részét. 1493—94-ben Heves megye királyi adószedője, majd a budai tanácstaggá választott bátyja helyett átveszi a soproni harmincad vezetését. 1494. július 31-én azonban felmenti a király állásától, mert a harmincadot zálogba adta Harber Mátyásnak. A király Angelust most circum130 A budai Wann-patricius családból ugyan öt férfi nevét ismerjük ebből a korból, azonban a rokoni kapcsolat bizonytalan. A leggyakoribb Wann névforma mellett a Bann és Bon is előfordul a külföldi egyetemi anyakönyvekben. A két legfontosabb családtag: Konrád: 1457/ 58: Kováts: Nyugatmagyarország 150—51. — Esküdt az 1462-es, 1475-ös, 1480-as és 1481-es bírói években (Dl. 15 766. — Ol. Ft. Zágrábi érs. lt. 40. Priv. — Esztergom Lad. 53. 3. 14. — Főv. lt. Mohács előtti gyűjtemény 4. sz,). — 1474 és 1476-ban a Krisztus-teste céh elöljárója. — Pál és János 1478-ban iratkoztak be Bécsben: Die Matrikel II. 163. — Pál 1495-ben már a budai Boldogasszony templom, a németek plébániája plébánosa és a kánai apátság commendatora. Tört. Tár 1881. 384. — 1496—97-ben plébániájának számos kiváltságot járt ki. (Generosus et nobilis . .. artium professor-nak, vezetéknevét pedig a legkülönbözőbb formájában nevezik.) Mon. Rom. Ep. Vesprim. IV. k. 75—78, 82—83, 136—37. 6-»