Levéltári Közlemények, 37. (1966)
Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.
Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 247 A Pozsonyban kihalt Gailsam család azonban továbbra is nagy szerepet játszott a fővárosban. Mohács előtt a Gailsamok Buda talán legtekintélyesebb kereskedői. Pontos leszármazásukat szinte lehetetlen tisztázni, és fel kell tételeznünk, hogy náluk is névcsere játszódott le az örökösödési jog alapján. A Munich leányok utáni budai örökrészt, amit bizonyára Münzer és később Haller kezelt, Gailsam Lajos Budára költözése után átvette. Apja és nagybátyja fenn idézett végrendeletei alapján állíthatjuk, hogy 1489-ig nem voltak még gyermekei, és talán há-* zas sem volt. Viszont lehetséges az, hogy Budára költözése házassággal van kapcsolatban. Budán jóval több magyar élt Pozsonynál, és ezeknek úgy látszik nehézséget okozott a Gailsam név kimondása. Már Albert esetében a királyi kancellária írnokai elhagyják az „i" betűt és Galsam-nak írták. Ezt a névformát vette át a királyi kincstár 1494-ben, amikor említ egy „Galsam iuinor"-t, aki hajón gabonát szállított Nándorfehérvárra. 104 A következő évtizedben a Galsam-ból Galzon lett, majd kiesett az „1" hang is, maradt a Gazon. 1505-ben Buda egyik legnagyobb szőlőbirtokosa egy magyarosan Galzone-nak, Gazone-nak nevezett asszony, akinek szőlőiben 1510-ben — részben — Gazon Mihály a birtokos, akit viszont 1507-ben egy oklevél Michael Galzon alias Mayxner-nek, és budai polgárnak nevez. 105 Úgy hisszük, hogy itt is az történt, ami a Pemfflinger—Gallinczer, Kömlődy—Kreus esetben: egy Gailsam özvegyét vette feleségül Meixner Mihály, és ezzel megörökölte a budai Gailsam-vagyon egy részét, és felvette a nevet. Feltehetően Gailsam Lajos özvegyéről van szó, aki ezek szerint 1505 és 1507 között mehetett férjhez Meixnerhez. Mihály talán Meixner Tamás budai tanácstag fia lehetett, 1 "* később pedig ő maga is — most már kizárólag Gazon néven — tekintélyes polgár, több ízben városi esküdt, aki a királyi udvarnak és egyes főuraknak nagy összegben nyújt áruhitelt, majd végül 1532 előtt, mivel mint Habsburg-párti elment Budáról, János király elkobozza az ő és azóta felnőtt fiai budai házát. 107 Gazon-Meixner Mihály üzlettársát Debreczeny Jakabnak hívták, és ez a kapcsolat mindjárt világosabb, ha tudjuk, hogy Debreczeny apósát Gazon Wolfgangnak hívták. Ez a Wolfgang nem lehetett sem Lajos, sem unokatestvére János fia. Azoknak ugyanis Gailsam Márton 1489-es végrendelete alkalmával még nincs gyermekük, és így ha később esetleg született volna is fiuk, az nem lehetett 1520-ban már apósa Debreczenynek. Még kevésbé lehetett Gailsam-Meixner fia, hiszen az a fentiek szerint csak 1505 után vette fel a Gailsam nevet. Legvalószínűbb, hogy Gaüsam-Gazon Wolfgang tulajdonképpen Neidinger Wolfgang, Gailsam Albert unokája. Ezek szerint követte nagybátyját Lajost Budára, és talán anyja örökrésze révén társbirtokosa lett annak, és később Meixnernek. Így magyarázható vejének Meixnerrel való kapcsolata. 108 1525-ben a kincstár hitelezői között említik Gazon Jakabot. 109 Nem lehetett Wolfgang fia, hiszen neki leánya volt egyetlen örököse, de lehet, hogy Wolfgang vejét és örökösét, Debreczenyt hívták olykor Gazonnak is. Mihály fia sem igen lehetett ugyanis, hiszen feltevésünk szerint ő csak 1505 után kötött házassága révén vette fel a Gazon nevet, és így 1525-ben nem lehetett még önálló kereskedő fia. elhunyt felesége Borbála testvére volt (uo. 5369. sz.). — Ezért igényli a Gailsam örökséget 1530 körül Harber fia Sebestyén, ö azt állítja, hogy Gailsamné és Harberné apja Eleyblich Miklós volt. E szerint Jungetl a két asszony féltestvére (unokatestvére?) lehetett. Jánosnak maradtak ugyan leányai, addigra azonban meghaltak (uo. 2761. sz. — Tört. Tár. 1881. 243—44. — Mályusz reg., nagyal. 415. [Pozsony]). m 1462: Dl. 15 734. — 1494: Engel I. köt. 95. 105 1505. tiz.: Csíkostó, Demjénmál, Kapástemetés, Hengerejtő szh. — 1510. tiz.: Csíkostó, Kapástemetés szh. — 1507: Pozsony Oki. 2396. sz. 106 Esküdt: 1478. és 1482. Ol. Ft. Egri kpt. lt. 29. 4—5. 1. és Főv. Lt. Mohács e. gy. 4. sz, — Már korábban a német patríciusok Krisztus teste céh elöljárója (1474—76). — Lehet, hogy mészáros-eredetű patrícius volt, de arra is lehet gondolni, hogy a nürnbergi kereskedő Meichsnerekkel (esetleg a pettaui vagy bécsiekkel) atyafi távolsági kereskedő lehetett: Adolf Jaeger: Veit Stoss und sein Geschlecht. (Hsgg. von Otto Puchner.) Freie Schriftenreihe der Gesellschaft für Familienforschung in Franken. Bd. 9. Neustadt/Aisch 1958. 59. 107 1516: Esztergom Lad. 25. 3. 2. (a tanács képviselője). — 1522: Tört. Tár. 1901. 144. (Sárkány Ambrus országbíró pénzét forgatja üzletében). — 1523: Dl. 90 430. (tanácstag). — 1525: a király {Kubinyi: Budai kereskedők 108.) és Batthyány bán hitelezője (Dl. 104 441, Debreczeni Jakabbal közösen). — 1532: A Héderváry — család oklevéltára, közli dr Závodsz? ky Levente, II. köt. Bp. 1922. 55. 108 L. rá a következő (c.) fejezetet. . 109 Kubinyi: Budai kereskedők 108.
