Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.

248 ^____ Kubinyi András A Gailsamok közül tehát Albert és Munich Orsolya ága visszakerült Budára. Márton ága Pozsonyban maradt, de ottani örökrésze majdnem budai polgárok kezére került. Láttuk, hogy Márton fia János sógorságban állott a budai Harberekkel. Ennek a családnak eredetéről nem tudunk semmit. Feltételezik, hogy osztrák eredetűek lettek volna.

110 Csak annyit tudunk biztosan, hogy Mátyás, a Gailsam-sógor János apja eredetileg Mátyás király udvari ötvöse, a „királyi ékszerek" kezelője volt. Sohasem szakadt el mesterségétől, noha igen hamar nagyarányú kereskedelmi vállalkozásokba kezdett. Felhévizen egy időre vashámort szerez, a király szarvasmarháit adja el Velencében, posztót és olajat stb. szállít az udvarnak. Adószedői minőségben kincstári szolgálatba áll, 1494—95-ben pedig a két legfontosabb nyugati határvámhivatal, a pozsonyi és soproni harmincadokat bérli. Mátyás alatt Bécsben szerzett magának házat, amit ugyan a Habsburg restauráció idején elvesztett. Megtartja azonban — a nyugati kereskedelem mellett — déli, olasz kapcsolatait. Úgy látszik, hogy 1500-ban a Buccari vásáron is megfordul, de kapcsolatban áll a velencei köztársasággal is. A városban prudens et circumspectus címmel illetve a legfontosabb patriciusi tiszteket tölti be: esküdt, 1503-ban budai főbíró, gondnoka a németek plébániatemplomának, és a felhévizi Szt. Lélek kórháznak, Utoljára az 1505-ös bortizedlajstromban említik.'

11 Fia János 1480-ban iratkozik be a bécsi egyetemre, de fokozatot ugy látszik nem szerez. Már 1498-ban tanácstag, 1507 és 1523 között négy ízben budai bíró. Akár csak apja, ő is vitricusa, templomgondnoka lesz a németek plébániatemplomának, de megválasztják a német patríciusok Krisztus teste céhe elöljárójának is. Felesége, Gailsam János özvegyének testvére 1516ban halt meg, de nem tudjuk, hogy ezen kívül volt-e később más felesége ís. Lehet, hogy valami rokonságban lehetett Tétémy Péter magyar származású bíróval ís, hiszen annak halála után annak fiával együtt említik. Második felesége Tétémy-leány lett volna? Egy 1503-as adatból esetleg következtethetünk Erdély irányában folytatott kereskedelmére. 1523-as bírói éve után nincs több adat rá.

112 Valószínűleg Mátyás fia és János öccse a bécsi egyetemre 1487-ben iratkozó Herber Péter, míg az ugyancsak a bécsi egyetemen 1514-ben tanuló Herber János a városbíró János fia lehetett. Egyikre sincs később adatunk. Herber János fia volt azonban bizonyosan Sebestyén, aki 1530 körül igényt emelt a Gailsamok pozsonyi örökségére. Ez az utolsó adat a családra, tehát ők Ís elmenekültek 1529-ben Szapolyai elől, hogy azután eltűnjenek Nyugatmagyarországon.

113 c) A Vonterek es rokonaik (2. tábla) 1487-ben egy tekintélyes pozsonyi patrícius, Forster Wolf gang végrendelkezik. Fiai, Wolfgang és Hans gyámjául felesége mellett unokatestvérét, Forster György budai polgárt bízza meg, akinek elég széleskörű jogkört biztosít. A végrendelet végrehajtójának ugyancsak Györgyöt és annak testvérét, Forster Lienhard Gross-Enzersdorf-i polgárt jelöli, A család tehát három ágban, egy-egy ausztriai, pozsonyi és budai ágban virágzott. A budai Forster György tekintélyes patrícius. 1475-ben Münzer János utolsó bírói évében tanácstag volt, majd Münzer halála után 5 110 Haller 473. o. 51. j. 111 1476: TBM. 10 (1943) 52. — 1481: Kubinyi: Budafelhévíz 131—32. — 1482: Pozsony Oki. 2034. sz. — 1486: QttZGStWien II/3. 5093. sz. — 1487: Uo. 5230. sz. — Berzeviczy: Beatdix Ok. 258. — 1488: Dl 19 436. — 1490: QuZGStWien II/3. 5386. sz. — 1492: Berzeviczy: Beatrix Ok. 302—4. — 1494—95: Engel I. köt. 18, 33—34, 42—43, 104, 107, 109, 127, 172, 179, — 1494: Házi 1/6. 135. — Dl. 20 213. — 1500: Magyar Tört. Tár 14 (1869) 183. — 1501: Esztergom Lad. 64. 1. 24. — 1503: Dl. 46 636. — 1504: Magyar Tört. Tár 22 (1877) 17. — 1505: I. fenn 82. j. — 1515. néhai, 1. fenn 50. j. — Megjegyezzük, hogy egyes adatokban keresztneve Máté. Bár elképzelhető lenne egy időben két Harber, Mátyás és Máté, mindkettő ötvös és királyi tisztviselő, azonban a személyek azonossága vitán felüli. Vö. még Balogh I. köt. 568—69, 611., aki több személlyé bontja fel, véleményünk szerint indokolatlanul, az adatokat. 112 1480: Die Matrikel IL köt. 176. — 1498: Pesty: Szörény III. köt. 123. — 1503: Quellen zur Geschichte Siebenbürgens, Hermannstadt 1886. I. köt. 381. — 1505. tiz.: Familiárisa Végh Mátyás a Tikermál szh.-en. — 1507: Esztergom Lad. 71. 1. 8. — 1508: Dl. 21 801. — 1510 tiz.: Csíkostó szh. (házában lakik Erdélyi Lukács). L. még rá fenn 103. j. és alább a II. 2. d. fejezetet a Tétémyekről. "

3 1487: Die Matrikel II. köt. 195. — Schrauf IV. köt. 136. — 1514: Die Matrikel IL köt. 414. — L. még fenn 103. j.