Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.

Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 233 A budai és pesti polgárok gyermekeinek száma az apa halálakor: Apák száma /» A gyermekek közül fiú % leány % A gyermekek közül nagy- M

.. „. isme- összekorú V« KiSKoru /o re

tlen sen Gyermektelen 24 30,0 1 gyerekes 28 35,0 2 gyerekes 13 16,2 3 gyerekes 5 6,3 4 gyerekes 6 7,5 5 gyerekes 2 2,5 6 gyerekes 2 2,5 Gyermektelen 24 30,0 1 gyerekes 28 35,0 2 gyerekes 13 16,2 3 gyerekes 5 6,3 4 gyerekes 6 7,5 5 gyerekes 2 2,5 6 gyerekes 2 2,5 15 54,6 13 45,4 8 30,8 18 69,2 8 53,3 7 46,7 13 54,2 11 45,8 10 100,0 — — 8 66,7 4 33,3 16 57,1 4 14,3 8 28 18 69,2 8 30,8 — 26 3 20,0 12 80,0 — 15 17 70,8 5 20,8 2 24 4 40,0 6 60,0 10 1 8,3 7 58,3 4 12 összesen 80 100,0 62 53,9 53 46,1 59 51,3 42 36,5 14 115 Egy apára tehát átlagban 1,4 továbbélő gyermek marad, ami a természetes szaporodási arányszám szempontjából nem mondható egészséges jelenségnek. Ugyancsak ezt mutatja a nagy- és kiskorúak aránya is. A többgyermekes családoknál több a kiskorú az apa halála pillanatában, akik közül bizonyára nem mind élte meg a felnőtt kort. Még szomorúbb a helyzet akkor, ha a harmadik generációt vizsgáljuk. Igaz, itt adathiánnyal is kell számolnunk, az unokák neveit, ha szüleiké adva van, nem mondják meg mindig. Mégis 59 nagykorú gyerek mellett mindössze 8 unokáról tudunk, akik közül egynek szülője nem szerepel a fenti listán, ugyanis időközben, még apja életében, meghalt.

39 Végül társadalmi szempontból sem érdektelen ez a kép. A 15 3—6 gyermekes család közül 9-ben az atya patrícius, 1 fia lett azzá, 2-nek rokonsága az.

40 Erre a demográfiai alakulásra feltétlenül hatott a már ismertetett örökösödési jog. De ez a jog egyben gazdasági téren nagy mobilitással járt: házasságkötésekkel hatalmas vagyoni komplexusok jöhettek létre, amelyek elhalálozás esetén épp oly hamar szétforgácsolódhattak. A budai ingatlanbirtoklásnál kétségtelenül megfigyelhető állandótlanság részben innen származott. Egy példa: a budai patikusok során (azaz a Főtér egyik részén) állott 1475-ben Nagy Fülöp háza. Szomszédjai egy Lénárt nevű borbély és Dyettimar Henrik voltak. 1495-ben a háztulajdonos Nagy Fülöp özvegye és annak második férje, Iváncsy Sebestyén deák. A szomszédok kicserélődtek, délről Bajoni Lőrinc, északról Angelt István. 1500-ban még Iváncsyé a ház, de már új felesége van (sem Nagynak, sem Iváncsynak nem volt gyereke), szomszédai öt év óta megint mások: délről Szabó Pál és Kis Mihály, északról Ebenhauser Lőrinc.

41 Az ingatlanok gyors cserélődése úgy látszik általános magyarországi városi jelenség, hi38 A táblázat alapjául szolgáló forrásanyag jelzetei túl nagy teret foglalnának el, ezért a szerkesztőség kérésére kénytelenek voltunk idézésüktől eltekinteni. 39 L. az előző jegyzetet. 40 Maingos, Junker-Edlasperger, Hintenaus, Balistipar, Pap, Arnolth, Apotecarius, Szegedi Bodó, Farkas, Haller, Sárhajú, Pemfflirtger. 41 Esztergom Lad. 67. 7. 3. — 71. 1. 13—14. — 71. 1. 17—19. Nagy Fülöpöt 1475-ben providusnak címezték. 1478-ban kincstári szolgálatban áll: Sopron adóját veszi át {Házi 1/5köt. 375.). — Felesége, a későbbi Iváncsyné az 1495-ös adat szerint Pathóchy Orsolya, Pathóchy János deák testvére volt. (Ez is polgár!) Iváncsy mind 1495-ben, mind 1500-ban a városi tanácstól circumspectusnak van nevezve, felesége 1500-ban Kötélgyártó György özvegye,