Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.

Budai és pesti polgárok, családi összeköttetései a Jagelló-korban 231 Gewtth alias Myser Márknak hívták. Götth maga budai származású volt, és csak mint Mizsér veje vette fel felesége vezetéknevét. Valószínűleg azonos volt a helyzet a másik vőnél is.

24 Nemes Komlodi Gál két társával együtt 1476-ban Mátyás követeként ment Firenzébe, hogy a király esküvőjére bevásárlásokat eszközöljön. A követek feltehetően áruhoz értő kereskedők voltak. 1498-ban már nem él, és özvegye Orsolya Kreus, másként Kemlődy György budai polgár felesége. Már 1489-ben olvashatunk Kömlödy Györgyről. György, mint budai városi esküdt 1507-ben és 1511-ben Kreus, 1512-ben Kömlődy néven szerepel. Mostohafiával, Kömlődy Gál fia Miklóssal folytatott perében 1511-ben kiadott oklevélből kiderül, hogy felesége első férje örökségét felerészben az özvegy és általa az új férj, Kreus és felerészben Kömlődy Miklós örökölte. György tehát felvette Kömlődy nevét, és pl. a bortizedlajstromokban is csak ezen a néven fordul elő.

25 Hasonló volt a helyzet Pemfflinger János budai bírónál; az özvegyét feleségül vevő Gallinczer Lénárt ezentúl felváltva Pemfflinger és Gallinczer nevet viselt. Megjegyezzük, hogy Pemfflinger Jánosnak maradtak fiai.

26 A kettős vezetéknév használatának okát tehát abban láthatjuk, hogy egyesek felveszik vagy apósuknak, vagy ha feleségük özvegyasszony, annak első férjének vezetéknevét. Ezt pedig a budai örökösödési jogból magyarázhatjuk meg. Az Ofner Stadtrecht 313. §-a a következőt mondja: „Ha egy férfi végrendelet nélkül hal meg, és vannak felesége és gyermekei, minden javát és birtokát egyenlő részben szét kell osztani az asszony és a gyermekek közt..." Megmaradhattak azonban osztatlan birtokközösségben is. Ebben az esetben a később meghalt valamelyik családtag része is egyenlően került szétosztásra. Ugyancsak egyenlően örököltek a férj és a gyermekek az elhunyt feleség után is.

27 A Jogkönyvnél részletesebb a szintén Buda joggyakorlatára támaszkodó XV. századi tárnoki jog, amely Pesten is érvényben volt. A végrendelet nélkül meghalt személy utáni örökösödési jogot a Jogkönyvhöz hasonlóan ismerteti.

28 Érdekes a végrendelkezési jog. Az öröklött (auitica vei paterna) jószág feleségére és gyermekére száll,

29 azonban a szerzett ingatlan jószágot felesége és gyermekei beleegyezése nélkül is arra hagyhatta bárki, akire akarta.

30 Más a helyzet azonban a feleséggel közösen szerzett javakkal. Itt a feleség a végrendelkezés alkalmával eltiltást gyakorolhat, és ebben az esetben az együtt szerzett javak felét örökli. 24 L. alább, a családjára vonatkozó II. 3. c. fejezetet. 25 1476: Balogh I. köt. 470—71. — 1498: Knauz 60. sz. — 1489: Dl. 19 491. — 1507: Esztergom. Lad. 71. 1. 8. — 1911: Knauz 93. sz. — 1512: Prot. Bud. 107. — Az utolsó ítéletlevél a perben 1513: Knauz 103. sz. — Kömlődy-Kreus Györgynek 1505-ben 570 köböl, 1510ben 199 köböl bora termett. (1505 és 1510. tíz. Aranygomb szh. és 1510-ben áthúzva Magasallja szőlőhegyen 175 köböl.) — A Fuggerek 1527. évi leltárában fordul elő utoljára Kraus (!) György: 3 ft. 22 d-ral tartozik a Fuggereknek. Strieder 108. — A Kömlődy család Komárom megyében volt birtokos: Csánki III. köt. 528. 20 L. alább, a Pemfflingerekre vonatkozó II. 1. B. b. fejezetet. 27 Das Ofner Stadtrecht. Eine deutschsprachige Rechtssammlung des 15. Jahrhunderts aus Ungarn, hsgg. von Karl Mollay. Mon. Hist. Budapest. I. Bp. 1959. 163. o., 313. §, — Vö. még Relkovic Neda: Buda város jogkönyve (Ofner Stadtrecht). Bp. 1905. 137—140. 28 Kovachich Mart, Georgius: Codex authenticus iuris tavernicalis. Budae 1803. 226. o., caput CXXXI. 29 i/o. 222. o., caput CXXIV. » Uo. 221—22. o., caput CXXIII.