Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - Bakács István: A missilis / 17–31. o.

22 Bakács István s így szervesen hozzátartozik a válóper irataihoz,

31 amiként imindan levélváltás, amely egy meghatározott perrel kapcsolatban jött létre, a perrel együtt alkot egészet, s attól el nem különíthető. Elsősorban leszögezhető, hogy a „levél" szónak bizonyos fokig „irat" értelme van, hiszen útlevélről, keresztlevélről, házasságlevélről, adóslevélről beszélünk, amint a „levéltár" is a legkülönbözőbb jellegű iratok gyűjteménye. Ezért azután a diplomatika, az oklevéltan nálunk „oiissilis levelek"-ről beszél,

82 amiként a hazai latinságban a litterae adjudicatoriae, a litterae inquisitorie stb. mellett — ahogy ezt a Zichy család levéltárának á XIX. század második évtizedében készített lajstromkönyveiiben olvashatjuk — litterae mdssiles kifejezést alkalmazzák.

33 Döntő alapszempont, hogy a leveleket nem a jogalkotás, vagy a jogbizonyítás szándékával írták, hanem aktuális tények, események, vélemények és kívánságok közlése végett.

34 A XVIII—XIX. századi levéltárrendezők levéllajstromozási munkájából csak egy negatívum állapítható meg: amelyik levelet lajstromozták, azt nem levélnek, hanem a birtokjoggal összefüggő iratnak nem lajstromozott, nem rendezett leveleket, minthogy jelentős forrásértékűeknek kéljük, a többi akkor lajstromozott és rendezett irattal együtt a kutatók rendelkezésére bocsátjuk, hozzáférhetővé tesszük. Éppen ezért a levél formai sajátosságával bíró iratokat nem rendezhetjük minden további szempont figyelmen kívül hagyásával. * * * E tekintetben nem érdektelen rövid áttekintést adnunk a /német levéltárosoknak a levél meghatározásával kapcsolatos véleményeiről. Évtizedekig húzódó tanácskozások után 1955-ben látott napvilágot a német levéltári terminológia vázlata, amely magyar fordításban a Levéltári Híradóban is megjelent. Ekkor lényegében a levélnek két megjelenési formáját különböztették meg: az egyik „akta", s valójában azonos a szolgálati és a hivatali levéllel, a másik pedig bizalmas niaigánközlés, mint emberi dokumentum, írójának és címzettjének magánügye.

35 A német levéltárosok, elsősorban Heinrich Otto Meisner,

38 háromféle levelet különböztetnek meg. Az egyik: az újdonság közlése, (az újság gyökere, á levélújság), a másik az emberi érzelmeket fejezi ki, s belőle írójának egész világnézete kitűnik: ebben az Én—Te kapcsolat a domináns. Rangkülönbség nem érvényesül, stílusa nem mesterkélt, mint a másik két típusú levélnél, 81 Leesch, Wolf gang: Vom Wesen und von den Orten des Archivgutes. Münster

—Westfalen, 1951. 3. 1. 32 Szentpetery i. m. 243. 1. 33 Bakács István: A Zichy család levéltára stb. 121. 1. — Egyébként Bartal és Du Cange a jelzős litterae címszavakat felsorolja. 34 Makkal—Mezey i. m. 21. 1. — Szentpétery i. m. „nem jogi bizonyságul írt s gyakran nem is jogi természetű közleményeket tartalmazó" leveleket említ (3. 1.), ill. másutt megállapítja a levélről, hogy „nem jogi tárgyú intézkedések és jogérvényük nem volt" (243. 1.). 35 Meisner, Heinrich Otto — Leesch, Wolf gang: Grundzüge einer deutschen Archivtermiriologie. Archivmitteilungen 1955. — Levéltári Híradó 1957. 1—2. sz. 132. 1. sk. A levélről 142. 1. 36 Meisner, Heinrich Otto: Privatarchivalien und Privatarchive. Archivalische Zeitschrift Bd. 55. (1959) 122. sk. 1.