Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Ember Győző: A Magyar Országos Levéltár ötéves terve, 1966–1970 / 179–206. o.

A Magyar Országos Levéltár ötéves terve 1966—1970 183 III. osztályon megközelítettük, 1970-re minden osztályunkon meg fogjuk valósítani. Egyes osztályainkon, elsősorban a II.-on, már a mostani tervidőszakban újabb, további célt tűzhetünk ki magunk elé. A rendezettség szintjének elmélyítését nem tekintjük általános célnak, darabszintű rendezést csak kivételes esetekben veszünk tervbe. A középszintű rendezettség elérése után általános célul azt tűzzük ki, hogy azt az anyagunkat, amely középszintig rendezett ugyan, jelenlegi rendszerében azonban nehezen használható, átrendezzük vagy továbbrendezzük, tárgyi alapon, megmaradva a középszinten. Ezt a munkát középszintű tárgyi átvagy továbbrendezésnek nevezzük. Átrendezésről beszélünk abban az esetben, ha a korábbi rendszer, amit megváltoztatunk, nem tárgyi, továbbrendezésről akkor, ha a korábbi rendszer, amit továbbfejlesztünk, tárgyi volt. Nem tartjuk szükségesnek a középszintű tárgyi át- vagy továbrendezést olyan esetekben, amikor a kérdéses anyag történeti forrásértéke jelentéktelen, vagy mennyisége fél folyóméternél kisebb, vagy van hozzá jól használható darabszintű segédlet, vagy végül darabszintű segédletet készítünk hozzá. A jelenlegi tárgyi rendszert akkor minősítjük meg nem felelőnek, ha a legkisebb tárgyi egységei túl nagyok, egy évre eső mennyiségük meghaladja a normál iratcsomó nagyságát. Az elkövetkező években az anyag minél könnyebben használhatóvá tétele érdekében a középszintű rendezés befejeztével a középszintű tárgyi át- vagy továbbrendezést tekintjük rendezési munkánk fő céljának. Ez a munka a következő ötéves tervidőszakban még egyik osztályunkon sem fejeződik be, a legtöbb osztályon csak megkezdődik. Félreértések és félremagyarázások elkerülése végett le kívánom szögezni, hogy a középszintű rendezést úgy végezzük, hogy az így rendezett anyagot ne kelljen mégegyszer elővennünk és újból átrendeznünk. Olyan anyagnál, amelyet most rendezünk, pl. a IV. osztályon, kevés lesz az, ami középszintű tárgyi átvagy továbbrendezésre szorul. A rendezési munkával szoros kapcsolatban van segédletkészítési munkánk. Fő célunk az, hogy egész anyagunkról legyen középszintű segédletünk, repertóriumunk vagy áttekintő raktári jegyzékünk. Ezt a célt a követSező öt évben megközelítjük, de teljesen még nem érjük el. — A fond- és állagszintű segédletek közül újból elkészítjük a fond- és állagjegyzéket mégpedig könyv, kartoték, jegyzék és kiadásra kerülő szakjegyzék formájában. — Alapleltáraink az L, III. és V. osztályon már feleslegessé váltak, a többi osztály még naprakész állapotban tartja őket. — Az I. osztályon folyó ismertetőleltározást tovább folytatjuk, de befejezni még nem tudjuk. — Darabszintű segédletet csak kivételes esetekben készítünk, elsősorban a III. osztály gyűjteményeihez. Nagyobb súllyal ez a munka csak 1970 utáni terveinkben szerepel majd. Felvethető a kérdés, hogy a dokumentáció szereoel-e tervünkben? A válasz: szerepel, ha nem ís ezen a néven, ha nem is abban a formában, amelyben egyesek a dokumentáció kizárólagos módját látják. Mert a levéltári dokumentációt nem csak az jelenti, ha feltárom, hogy milyen témára hol és milyen levéltári adat található, hanem az is, ha megmutatom, hogy milyen levéltári anyagban hol és milyen témára található adat. Más szavakkal: nemcsak a témára épülő, annak rendjét követő ún. tematikai segédlet, hanem az anyagra épülő, annak tagolódását alapul vevő levéltári segédlet készítése is levéltári dokumentáció. Sőt, levéltári dokumentációnak lehet és kell tekinteni a levéltári anyag tematikára épülő tárgyi