Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - KRÓNIKA - Kopasz Gábor: Mérő József (1879–1963) / 173

Krónika 173 A Nemzetközi Levéltáros Tanács bizonyos kérdések megoldására bizottságokat küld ki {Sigillográfiai Bizottság, Terminológiai Bizottság). Kiadja az Archívumot. Különféle tájékoztató jellegű művek kiadását is szorgalmazza: Latin-Amerika levéltári kézikönyve megjelent Tanödí tollából, készül egy másik a trópusi Afrika számára; készülnek emellett Afrika és Latin-Amerika történetének forrásanyagát ismertető művek is. Három másik terv megvalósulóban van: egy kézikönyv a levéltári épületekről és azok berendezéséről, egy tanulmány a levéltári törvényhozásról és egy másik a levéltárosképzésről. A Levéltáros Tanács sokkal intenzívebben tud működni, ha területi csoportokra támaszkodik. Az amerikai államok már kialakították a maguk területi csoportját. De szükség lenne ilyenre Ázsiában és Afrikában is. Azokban az években, amikor nincs kongresszus, 1954 (Párizs) óta Kerek Asztal Konferenciát tartanak. Bordenau spanyol levéltári főigazgató az ötlet atyja és évek óta Charles Braibant hívja össze, mint a Kerek Asztal Konferenciák elnöke. Pénteken, május 13-án du. volt a záróülés, melyet este a Washington-i Hilton Hotelban záróbankett követett. Egyébként fogadást adott Johnson elnök felesége, az Amerikai Levéltárosok Egyesülete, az Országos Levéltár és a Kongresszusi Könyvtár is. A Kongresszus szombaton, 14-én kirándulással fejeződött be, mely alkalommal a Virginia Egyetemet és az Appallache helység egyes részeit látogattuk meg. Szedő Antal MÉRŐ JÓZSEF (1879—1963) Mérő József halálával a régi levéltáros gárdának egyik legjobb szakembere távozott el közülünk. A Baranya megyei Bolyban született 1879. november 3-án kisiparos családból: atyja falusi asztalosmester volt, A középiskola alsó osztályait Baján, felső osztályait pedig Pécsett végezte. Utána a budapesti egyetem r. kat. teológiai karának lett hallgatója, s ugvanitt szerzett doktori oklevelet 1908-ban. Tanulmányútra Rómába is kiküldték. 1903—1919-ig r. kat. egyházi alkalmazásban volt mint káplán, püspöki levéltáros, szentszéki jegyző, majd püspöki titkár. De 1919-ben az egyházi szolgálatból kilépett, megnősült és 1922-ig magántanítással foglalkozott. Elődjének árvaszéki ülnökké történt megválasztása után, 1922. február 15-én Baranya megye helyettes allevéltárosává nevezték ki azzal, hogy az 1883. évi I. te. alapján a vármegyei levéltárnoki állás elnyeréséhez szükséges alaki képesítés megszerzését fél éven belül igazolja. Másfél hónap sem telt el, amikor Mérő József bemutatta megyéjének az Országos Levéltárban szerzett levéltárosi képesítését, s így' a főispán 1922. március 25-én kinevezte alievéltárossá, illetve megerősítette eddig viselt állásában. Még ugyanez év szeptemberében a megye főlevéltárnoka lett. A levéltári teendők végzésén kívül Baranya megyénél 1929—1947 között az anyakönyvi, törvényesítési, névváltoztatási, házasságkihirdetési, körözési, ipari, vásári, sajtó-, egyesületi, illetőségi, állampolgársági ügyeknek is előadója volt, 1947-ben a megye nyugdíjazta, de 1950 végén, a levéltárak állami kezelésbe vételekor ismét levéltári szolgálatba hívták, és levéltárosként dolgozott 1957 tavaszáig, amikor 77 éves korában végleg nyugdíjba ment. Ami irodalmi munkásságát illeti: szerkesztette Baranya vármegye Hivatalos Lapját 1933—1944-ig, írt egy rövid Összefoglalót Baranya vármegye történetéről, néhány dolgozatot a levéltári anyag selejtezéséről a Levéltári Híradóban, kisebb helytörténeti cikkeket a Dunántúli Naplóban és a Pécsi Műszaki Szemlében. Dolgozatait, cikkeit a pontosság, szinte aprólékosságba menő részletesség, a forrásanyaghoz való feltétlen hűség jellemzi. De a levéltári munkában is a lelkiismeretesség és alaposság volt tulajdonsága. Éppen ennek, évtizedes munkával szerzett szakismereteinek, kitűnő latin és német nyelvtudásának köszönhette, hogy oly eredményes munkát végzett az ifjú levéltáros nemzedék képzésében is. A Pécsi Állami Levéltár Baranya megyei levéltári anyagához a már 70-en felüli, de korát meghazudtoló szorgalommal tevékenykedő Mérő József készítette az első levéltári segédleteket, s az ő irányítása, gondos munkája teremtette meg az anyag mai rendezettségét. Hosszú levéltári munkásság után 1963. december 27-én halt meg 84. évében, csendben, visszavonultan. S ha ezért csak későn emlékezve is meg róla, emlékét tisztelettel őrizzük. Kopasz Gábor