Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Prokopp Gyula: Az esztergomi prímási levéltár XV. századi leltára / 113–138. o.

Az esztergomi prímási levéltár XV. századi leltára 117 rak az a feltevés, hogy az egyházkormányzatra vonatkozó okleveleket a lajstrom készítésekor külön őrizték. Ennél erősebb bizonyítékunk azonban nincsen a külön „egyházi levéltár" létezésére. És ha Zsigmond király korában elkülönítve őrizték is az érsekség kétfajta okleveleit, ez az elkülönítés később megszűnt

6 és csak a Batthyány-féle levéltárrendezéskor éledt fel újra. Rámutatni kívánunk még arra is, hogy bár a lajstromban említett oklevelek egy része ismeretlen, vagy máshová került, mégis a prímási levéltár még jelenleg is több oklevelet őriz az 1417-ig terjedő időből, mint amennyit a lajstrom felsorol. A továbbiakban már csak az ún. világi levéltár „Acta radicalia" című sorozatát véve figyelembe,

7 meg kell állapítanunk,, hogy ebben a sorozatban az 1400-ig bezárólag terjedő időből jelenleg is 140 olyan oklevél van, amelyeket a lajstrom nem ismer. Ezekhez járul még további 16 oklevél az 1401—1417. évekből. Ez a mennyiség több mint háromnegyede a lajstromban található okleveleknek. De hogy a szembeállítás minél megbízhatóbb legyen, — mivel csekély kivételtől eltekintve a lajstrom csak a gyökeres jogot biztosító okleveleket sorolja fel — e 156 oklevél közül is csak az effajta okleveleket

8 vesszük figyelembe: 63 oklevelet az 1400-ig és további 4 oklevelet az 1417-ig terjedő időből. Ez az oklevélmennyiség — majdnem egyharmada a lajstromban leírt okleveleknek — olyan jelentős, hogy ezeknek a lajstromból való kihagyása nem tekinthető csupa véletlennek. Különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük, hogy a lajstromból kimaradt oklevelek között van több kamarabérleti szerződés, — az érsek és a garamszentbenedeki apát között folyt és az érsek győzelmével végződött birtokper több oklevele, — Nagy . Lajos király oklevele arról a nagyjelentőségű bizonyítási kedvezményről, hogy 32 évi békés birtoklás egymagában, a szerzési oklevelek felmutatása nélkül is elegendő a tulajdonjog bizonyítására, — Zsigmond király oklevele, melyben biztosítja az érsek birtokjogát annak ellenére, hogy az esztergomi várba királyi őrséget helyezett stb. Alig tudunk erre más magyarázatot találni, mint hogy az okleveleknek ez a jelentős csoportja a lajstromozás alkalmával más helyen volt és ezért kerülték el a lajstromozást. Ezek előrebocsátása után közöljük a lajstrom szövegét és a hozzá fűzött megjegyzéseket. Az alkalmazott rövidítéseket illetőleg az 1. és 4. számú jegyzetre hivatkozunk. Ezenkívül: Pl: Prímási Levéltár; n: numerus. ISTA SUNT IN PRIMA LADULA 1. Item privilégium Thome abbatis de Zoborio super permutatione possessionis minoris Keer et super parte tributi in Nayrhyd facta pro decimis possessionum monasterii Zoboriensis videíicet de Neged, de Mochunuk, de Rooynicz, de Wedered, de Trebeche, de Crakow, de Oztrow, de Raodusnafew, de Apáti cum medietate ville Leuna, de duabus villis Weztenicz inferiori et superiori, de Wduarnok, de Rachych, de Szuchan, de secunda Apáti iuxta Rooymacz, de Dobratok, de Darasy, de Monusturalyafalu et de Wendigy. Item cum tribus terris nostris desolatis scilicet de Syra, de Kolun, de tercra Apáti, que alio nomine Kartholcz nominabatur. 1. Tamás zobori apátnak 1349. február 9-én kelt oklevele a Telegdi Csanád érsekkel kötött cseréről, mely szerint az érsek a monostorhoz tartozó és név szerint felsorolt helységek tizedét cserébe adja a monostor Kér nevű birtoka (Nyitra megye), valamint a Nyárhid-i (Nyitra megye) tributumból a monostort illető rész ellenében. — Eredetije: Pl AR N. n. 5. — MES III. n. 889.*) 6 Lásd az 1. jegyzetet. 7 Az „Acta radicalia" sorozatban levő 1417. év előtti oklevelek közül sem vettük számításba azokat, melyek olyan birtokra vonatkoznak, amelyek 1417 után kerültek az érsekség tulajdonába, vagy amelyek — a tartalmuk után ítélve — nincsenek vonatkozásban az érsekséggel. Ilyenek az X és Y, valamint — csekély kivételtől eltekintve — a T, U és V classisban levő oklevelek. 8 A csoportosításnál a gyökeres jogot biztosító oklevelek közé számítottuk az adományozást, vételt, cserét tartalmazó leveleket, birtokperben hozott ítéletet, végrendeletet, a beiktatásról, határjárásról stb. szóló okleveleket. Viszont a másik csoportba soroltuk a perhalasztásról, bizonyításról, tiltakozásról és más közbenső intézkedésről kiadott okleveleket. a

) Az 1. és 2. tétel közötti, mintegy 2 cm szélességű szabadon hagyott helyen van az említett íráspróbák közül az első. Ez egyetlen szóból áll: „commorantibus". -