Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

80 Rácz Béla ügyi Főosztályon volt, ahol az ügyintézők 60—70%-a fizikai munkásokból állt.

59 2. A NIK Titkárság szervezése a GF főtitkárának égisze és védelme alatt a GF épületében már 1946. november 24-én elkezdődött. Ezzel megelőzve a rendeletet, mely — mint ismeretes — csak 28-án került nyilvánosságra; — s megelőzve az Igazgatótanács megalakulását is, amelynek ügyvitelére szervezték. A GF főtitkár utasítására mintegy 10 főnyi csoport — a NIK Titkárság későbbi vezetői — vázlatosan összeállította a szervezet sémáját, s nagyvonalakban megjelölte a felállítandó főosztályok feladatát. E tervezetek alapján kezdték el mind a szervezési, mind az irányítási munkát. 1947, február végére a NIK Titkárság főosztályainak és önálló osztályainak szervezése lényegében be is fejeződött. A szervezet felépítése 1947 március idusán a következő volt:

00 A.) Főtitkárság (32 fő); B.) Jogügyi osztály (28 fő); C.) Központi Ellenőrzési osztály (14 fő); D.) Revizori osztály (12 fő); E.) Sajtó és Tájékoztatási osztály (5 fő); F.) Műszaki főoszály (83 fő); G.) Könnyűipari főoszály (10 fő); H.) Pénzügyi főosztály (75fő);I.) Üzemgazdasági főosztály (71 fő); J.) Munkaügyi főosztály (80 fő); A NIK Titkárság ossz létszáma 1947 márciusában 388 fő volt

61 A Titkárság szervezeti kiépülésével lezáródott a NIK Titkárság szervezeti fejlődése első szakaszának első fázisa. Az első fázis időszakára esik még a NIK szervezetén kívüli, Állami Kezelésű Vállalatok Ellátószervé-nek, az AKVESz-nek a felállítása, amely a NIK vállalatok centrális anyagbeszerző szerve volt, valamint az Iparművek Képviselete Állami Rt. (IKÁRT) megbizatasa a NIK vállalatok termékeinek értékesítésével. A NIK Titkárság*élén a főtitkár állt: 1946 decemberétől 1947. július 31-ig Forbáth Róbert (SzDP), őt követte Máj József (SzDP), — helyettesük Karádi Gyula (MKP) volt. A főosztályok élén főosztályvezetők, az önálló osztályok élén főosztályvezetői jogkörrel felruházott osztályvezetők álltak. Mind a főosztályvezetők, mind az önálló osztályok vezetői közvetlenül a főtitkárnak, vagy helyettesének voltak alárendelve. A főtitkár és helyettese között ugyan megvolt a főosztályok és Önálló osztályok feletti felügyeleti jogkör szétosztása, de az gyakorlatilag nem valósult meg, mert a főosztály- és önálló osztály69 Cseresznyés László visszaemlékezése. (A tanulmányban a közölt visszaemlékezések saját gyűjtések.) 00 A NIK Titkárság szervezetén belül az induláskor 5 főosztályt szerveztek, amelyek további osztályokra és csoportokra tagolódtak. A főosztályok mellett kezdetben még négy önálló osztály is működött, amelyek szintén további egységekre tagolódtak. Ez az állapot, valamint az önálló egységeken belüli és egységek közötti gyakori átszervezések, összevonások jelentősen megnehezítik az alegységek egymáshoz való tartozásának felismerését. A könnyebb tájékozódás végett a továbbiakban az önálló egységeket — főosztályokat — önálló osztályokat —• az abc nagybetűivel, a főosztályok osztályait a főosztály betűjével és újrakezdődő arab számmal, az osztályokon működő csoportokat pedig római számmal jelöljük. A főosztályok, osztályok és egyéb egységek feladatainak felsorolásánál az abc kis betűk használtuk. Ezt az eljárást alkalmaztuk a NIK kereskedelmét végző szervek történetének az ismertetésénél is. E jelzések tehát tőlünk származnak, s az egykori ügykezelésben ismeretlenek voltak. fll Kezdetben a NIK Titkárság szervezetéhez tartozott még a Központi Alapanyag-, az Export-, és a Központi Szállítási osztály is. Mivel ezek az osztályok csak ideiglenesen működtek a NIK Titkárság szervezetén belül, ezért az ismertetésükre nem a NIK szervezeténél térünk ki.