Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története 1946-1948 81 vezetők és helyetteseik kapcsolataikat a főtitkárral vagy helyettesével párt alapon tartották fenn. Az SzDP tagok a főtitkárral, a KP tagok a főtitkár helyettesével tartották a kapcsolatot. A személyes érintkezésen kívül a Főtitkárság minden héten főosztályvezetői értekezletet tartott, amelyeken az IKART, az AKVESz, majd azok egyesülése után az. IKART-AKVESz, ill. a NIK Kereskedelmi Igazgatóság főosztályvezetői is részt vettek. A Főtitkárság a főosztályvezetői értekezleteken kívül esetenként osztályvezetői értekezletet is tartott. Ezeken a NIK és a külső szervek legtöbb osztályvezetője részt vett. A Főtitkárság vezetési módszeréhez tartozott még, hogy a főosztályoktól és önálló osztályoktól havi munkaterveket és munkabeszámolókot kért. A főosztályok és önálló osztályok a fenti értekezletek anyagát osztályvezetői, illetve osztályértekezletek formájában adták tovább. A NIK irányításának egyik általános formája volt a két munkáspárt kezdeményezésére időnként megtartott értekezlet. A két párt külön-külön a NIKben, illetve a gyárakban dolgozó párttagjait önálló aktíva értekezletekre hívta össze, amelyeken közösén értékelték az elért eredményeket és megtárgyalták a soron levő feladatokat. 3. A pártszempontok hatékony érvényesülése, valamint az ügyviteli szabályzat hiánya nehezítette a főosztályok munkájának egységes irányítását. „Nagyon szeretném, ha most már egyszer a mi belső szervezetünkben biztosítanánk a munka lehetőségét" — írta a NIK főtitkára 1947 tavaszán az üzemgazdasági főosztályvezetőnek — „ami semmi esetre sem áll abban, hogy nap mint nap újabb hatásköröket termelünk, újabb hirtelen és kellőképpen át nem gondolt ötleteket körlevél és rendelet formájában jelentetünk^ meg, hanem kissé rendszeresebben és meggondoltabban járjunk el és igyekezzünk a belső struktúránkat egyszerűsíteni és nem napról-napra komplikálni."®

2 Az ügyviteli szabályzattervezet 1947 tavaszára elkészült, de jóváhagyására sohasem került sor, mert a NIK igazgatótanácsának politikai összetételében és a tanács elnöke személyében a két munkáspárt vezetői nem tudtak megegyezni. 1948-íg a főosztályok, önálló osztályok ügykörei nem voltak pontosan meghatározva és egymástól elhatárolva. Énnek következtében a főosztályok a másik főosztály vagy osztály hatáskörébe tartozó ügyekben az illetékesek megkérdezése nélkül intézkedtek. Ezek a hiányosságok elősegítették a két munkáspárthoz tartozó főosztályvezetők esetenkénti összeütközését. Egymás bírálatára gyakran pártellentétek alapjáról válaszoltak,

63 ami egyáltalán nem segítette az együttműködés hatékonyságát. Az üzemgazdasági főosztályvezető a főosztályok együttműködésével kapcsolatban kifejtette, hogy „más osztállyal csak oly mértékben tudunk együttműködni, amily mértékben a saját programunk és rendelkezé62 OL, NIK 1—40 d. 63 Ez az ellentét, legszembetűnőbb volt a Műszaki és az Üzemgazdasági főosztályok vezetői között. Erről tanúskodik többek között az Üzemgadasági főosztályvezető 1947. augusztus 14-i feljegyzése is. A Műszaki főosztály vezetője a „Gazdasági Tervezési Eredménykimutatás" rendszer bevezetésekor az Üzemgazdasági főosztály vezetőjének a következőt írta: „A főosztály tudatában volt-e annak, hogy a TE rendszer bevezetésének előfeltétele a tudatos és tudományos gyártáselőkészítés, amely tisztán műszaki feladat?" Az Üzemgazdasági főosztály vezetője erre a következőket válaszolta: „azt tanácsolom, hogy nézzen egy kicsit körül a saját portáján, próbálja onnan mindenek előtt a blöfföket és kóklerségeket kisöpörni..." (OL, NIK 1—40 d.) „ 6 Levéltári Közleménj-ck