Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

76 Rác2 Béla három gyárnak a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tulajdonában levő részvényeiből eredő Összes jogok és kötelességek gyakorlását a NIK-nek engedte át.

48 A kormány 2990/1948. sz. rendeletével állami kezelésbe vett, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt. érdekeltségébe tartozó Dunai Repülőgépgyár Rt. is a NIK irányítása alá került.

49 A NIK vállalatok száma ezekkel az intézkedésekkel jelentősen megnövekedett. A növekedéssel párhuzamosan a GF 754/1948. sz. határozata nyomán viszont számottevő csökkenés is történt. Az említett GF határozat ui. a NIK kötelékéből összesen 20 vállalatot kiemelt. Ezeket a vállalatokat az iparügyi és a földművelésügyi miniszter által megszervezendő iparigazgatóságok felügyelete alá helyezte attól függően, hogy esetükben ipari, vagy mezőgazdasági jellegű üzemről volt-e szó.

50 Az 5380/1948. sz. kormányrendelet, amely az iparigazgatóságok felállítását rendelte el a további intézkedésig a NIK-re ruházta a nehézipari igazgatóság feladatkörét.

51 Ez az intézkedés lényegesen még nem módosította a NIKnek a 620-as kormányrendeletben biztosított hatáskörét. Viszont a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium felügyelete alatt 1948 augusztusában kibontakozó és év végére már kiépített erősen centralizált és szakosított állami bel- és külkereskedelmi hálózat már jelentősen befolyásolta a NIK hatáskörét is. A felállított kereskedelmi szervek ugyanazt a tevékenységet végezték, mint a NIK egyes kereskedelmi részlegei, közülük nem is egy a NIK kereskedelmi vállalatból alakult meg. (A kereskedelmi szervek kiválására még a NIK Titkárság történeténél visszatérünk.) A NIK, mint centrális beszerzési és eladási szerv 1948. december 31-ével végül is megszűnt. A belföldi eladást a vállalatok közvetlenül, a külföldi vásárlást és eladást pedig az arra illetékes külkereskedelmi szervek útján bonyolították le, míg a központosított beszerzést belföldi vonalon leszűkített keretben továbbra is a NIK Beszerzési Főosztálya végezte. 4. A kereskedelmi szervek kiválásának kezdete egybeesett a NIK általános átalakulási folyamatával, azaz decentralizációjával. A NIK szervezeten belül különböző ipari központokat állítottak fel. A NIK viszonylatában is elkezdődött a felügyeleti jogkör és az irányító jogkör szervezeti szétválasztása. Az Iparügyi Minisztérium 20314/1948. sz. körÖzvényében bejelentette, hogy a 7210/1948. sz. kormányrendelet 9. §-ának értelmében és a Minisztertanács „szeptember 9-i ülésének határozata alapján Általános Gépipari Központot 48 A három gyár a következő: Vadásztöltény, Gyutacs és Fémárugyár Rt.; ALBA Chemia Vegyészeti Gyár Rt.; Villamosgyújtógyár Rt. (NIK Közlöny II. évf. 8. sz.) 48 Uo. 50 A kiemelt üzemek a következők voltak: Csepeli Üveggyár Rt.; Helyreállítási Kft.; Sigg Alumíniumgyár Rt.; Pécsegyházmegyei Mezőgazdasági és Kenderipari Rt.; Magyar Vegyipari Gépgyár Rt.; Weiss Manfréd Rt. Soproni Tűgyára; Hardekker Sándor Rt.; Danuvia Ipari és Kereskedelmi Rt.; Gamma Finommechanikai és Optikai Művek Rt.; Vadásztöltény, Gyutacs és Fémárugyár Rt.; ALBA Chémia; Vegyipari Rt.; Kid írógép és Fémárugyár Rt.; Villamos gyújtógyár Rt.; Weiss Manfréd Első Magyar Konzervgyára és Ércárugyára Rt.; Első Kecskeméti Konzervgyár Rt.; Alföldi Konzervipari Rt.; Mauthner Ödön Magtermelő és Magkereskedelmi Rt. és az IKART. Határozatok Tára (a továbbiakban HT) 1948 :15. sz. 51 RT 1948 :106. sz. Megjegyezzük, hogy a szénbányászati igazgatóság feladatkörét a MÁSZ Rt-nak, a villamosenergiaipari igazgatóságét pedig az AVIRT-nak kellett ellátnia.