Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története 1946-1948 77 szervez".

52 A NIK decentralizálásának befejezése azonban egyre sürgetőbb volt. A GF 9026—3131. sz. határozatában utasította az iparügyi minisztert, hogy a Kohóipari Központ és a Nehézipari Központ szervezése tárgyában minél előbb tegyen előterjesztést a Minisztertanácsnak. Az Iparügyi Minisztérium tehát 20882/1948. sz. körözvényében bejelentette, hogy a 7210/1948. sz. kormányrendelet 9. §-ának értelmében, a Minisztertanács 1948. december 10. napján tartott ülésén hozott határozata alapján Kohóipari Központot és Nehézipari Központot létesített.

53 Az utóbbi két központ felállításával a NIK mammutszervezetének decentralizációja lényegében befejeződött. A decentralizáció közel félévig tartott és több mint két millió Ft-ba került. Befejezése azt is jelentette, hogy a tisztára hatósági és felügyeleti funkciók szervezetileg is végleg elváltak az igazgatási továbbá az ügyintéző funkcióktól. 1949. január 1-től a NIK Igazgatóságot felváltotta a Nehézipari Igazgatóság, mint az Iparügyi Minisztérium IX. főosztálya, amely már hatósági jogkörrel rendelkezett. A főosztály vezetője Fock Jenő, helyettese Holics Ferenc lett. ' A Nehézipari Igazgatóság közvetlenül felügyelete alá három ipari központ tartozott: a) Nehézipari Központ (vezérigazgatója Bakonyi Sebestyén Endre). A Központ irányítása alatt állott a két MÁVAG, a három Ganz, Győrből a Magyar Vagon és Gépgyár és még 10 gyár. b) Kohoipari Központ (vezérigazgatója Czottner Sándor). Á Központ irányítása alatt az Ózdi Vasmű, a Salgótarjáni Acélgyár, a Borsodnádasdi Lemezgyár, a Magyar Vasötvözetgyár, valamint a rudabányai vasércbányászat állott. c) Általános Gépipari Központ (vezérigazgatója Alexa Vilmos). A Központ irányítása alá összesen 36 gyár tartozott. A WM Acél- és Fémművei közvetlenül az Igazgatóság irányítása alatt maradt.

54 A NIK Igazgatósága tehát egy éves fennállása alatt maradéktalanul teljesítette a 620-as rendeletben reáruházott feladatokat. Tényleges vezetője és gazdája lett a^NIK vállalatoknak. Határozatainak végrehajtását rendszeresen ellenőrizte. Tevékenységének hatékonyságát jelentősen növelte, hogy három tagja a NIK három legfőbb vezetője volt. A NIK Igazgatóság tevékenysége így hatásosan segítette át a nehézipart az iparigazgatósági szervezet megalakulása során támadt elkerülhetetlen szervezési nehézségeken s így — a nehéziparnak az egész népgazdaságban vitt döntő szerepénél fogva — végső fokon általában is igen jelentős része van a szocialista gazdasági szervezet megteremtésében. 52 MK 1948 :205. sz. Az Általános Gépipari Központ a NIK Igazgatóságának felügyelete alatt működött. A GF 10 038 3088/1948. sz. határozatával hozzájárult ahhoz, hogy az iparügyi miniszter a Mezőgépipari Központot beolvassza az Általános Gépipari Központba. Az Általános Gépipari Központ irányítása alatt 1949. január 1-cn összesen 36 gyár volt. 53 MK 1948 :275. sz. 2. old. 54 Nehézipari Igazgatóság Közlönye. IV. évf. 1. sz. 1949.