Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

A Nehézipari Központ (NIK) szervezetinek története 1946-1948 65 1946 októberében újabb szervezeti konstrukció kerül előtérbe: a Nehézipari Központ (NIK) mint egyéni cég, amely saját számlájára látja el a kezelésbe vett vállalatok vagyonával kapcsolatos üzem- és üzletvitelt. A NIK cégtulajdonosa a magyar kincstár, székhelye Budapest. A NIK élén kilenc tagú igazgatótanács áll, melynek tagjait az iparügyi miniszter nevezi ki. A NIK igazgatótanácsának határozatait a kezelésbe vett részvénytársaságok élére az iparügyi miniszter által kirendelt vezérigazgatók hajtják végre, akiknek támogatására végrehajtó bizottságok szervezhetők. A tervezet meghagyja a részvénytársaságok jogalanyiságát, de szerveiknek: a közgyűlésnek, igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak működését a NIK engedélyéhez köti. 1946 novemberében a négy nagy nehézipari vállalat állami kezelésbe vételéért folyó harc utolsó szakaszához érkezett. A kezelésbe vétel forradalmi illetve retrográd (a tőkés érdekeket messzemenően biztosító) útja mellett síkraszálló erők élesen összecsaptak a felállítandó szervezet konstrukciója és hatásköre kérdésében is. Az Iparügyi Minisztérium állami üzemek szakosztályának november elejére elkészített tervezetében ui. már érvényesült az MKP októberi javaslatainak és az SZDP Gazdaságpolitikai Bizottsága augusztusi értekezletének elvi állásfoglalása. A tervezet a kezelésbe kerülő vállalatok vagyonával kapcsolatos üzlet- és üzemvitelt s az üzletkörükbe tartozó mindennemű ipari és kereskedelmi tevékenységet az államkincstár saját cége, a Nehézipari Központ (NIK) útján kívánta ellátni. A tervezet szerint a NIK az iparügyi miniszter főfelügyelete alatt működik. Vezetését kilenc tagú igazgatótanács látja el, amelynek elnökét a kormány, nyolc tagját különböző tárcák jelöltjeiből az iparügyi miniszter nevezi ki. Az állami kezelésbe vétel a részvénytársaságok és vállalatok jogi személyiségét nem érinti, de törvényes képviselőik és ügyintéző szerveik működése az állami kezelésbe vétel idejére szünetel. A részvényesek érdekeik védelmére részvénytársaságonként három-három megbízottat választhatnak. A NIK kezelésbe került részvénytársaságok és vállalatok ügyvezetését a NIK igazgatótanácsa által az iparügyi miniszter jóváhagyásával kirendelt egyegy vezérigazgató, illetve ügyvezető igazgató látja el. Az igazgatótanács a vezérigazgatók mellé egy-egy végrehajtó bizottságot küldhet ki.

25 Az új tervezetet a tőkések és csatlósaik a leghevesebben támadták. Az érintett tőkés körök az Iparügyi Minisztérium illetékesei előtt kifejtették, hogy „a Nehézipari Központnak a jogi személyiség megadása és ezen keresztül az üzletkötési lehetőségek biztosítása nagyon aggályos, mert az azt jelentené, hogy a tulajdonosi jogok de jure nem, de gyakorlatilag teljes egészében az államra szállnak át, az államosítás törvénybe iktatása nélkül". Ezért a három nehézipari vállalat vezetői azt követelték, hogy a NIK ne rendelkezzék jogi személyiséggel, tehát ne egyéni cégként működjön, hanem csak állami szervként, amely a kezelésbe vett vállalatoknak vagyontárgyai felett gyakorolja a részvénytársaságok és vállalatok igazgatóságainak jogkörét.

26 A tőkések és támogatóik (többek között a miniszterelnök, a pénzügyminiszter, az Igazságügyminisztérium megbízottai) nyomására a fenti követelés 25 Uo. 29 Uo. 5 Levéltári Közlemények