Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének törtenete 1946-1948 ^3, lott a népi demokratikus forradalom sorsa. Ilyen körülmények között a stabilizációnak kellett mindent alárendelni, így az állami kezelésbe vételt is, amelynek végrehajtásához jelentékeny erők mozgósítására lett volna szükség. A négy nagyvállalat munkásainak a figyelmét és harckészségét is meg kellett volna osztani, ami szintén nem lett volna helyes: pénzügyi, szociális, szervezési és munkafegyelmi kérdések is napirendre kerültek volna, amelyek a feszült politikai és gazdasági helyzetben zavart idézhettek volna elő. Ezért az MKP a kérdés megoldását augusztus 1 utánra halasztotta. A reakció viszont — amely távoltartotta magát a stabilizáció előkészítésétől, sőt» ahol csak lehetett, ellene dolgozott — felismerve a helyzetet, most már maga szorgalmazta az állami kezelésbe vételt, de nem a fenti tervezetek alapján, hanem a tőkés érdekek legmesszebb menő figyelembe vételével. Arra az álláspontra helyezkedett ui., hogy az állami kezelésbe vételt kimondó „... speciális jogszabály semmi körülmények között nem nyúlhat hozzá az érdekelt részvénytársaságoknak azokhoz a törvényes szerveihez (közgyűlés, igazgatóság, felügyelőbizottság), amelyeknek léte és törvényes működése a jogi személyiség fenntartására nélkülözhetetlen"

18 (a szerző kiemelése). E szemléletet a Miniszterelnökség, az Igazságügy- és az Újjáépítési Minisztérium képviselői hathatósan támogatták. A Gazdasági Főtanács (GF) 1946. június 12-i ülésén a fenti álláspontot szentesítette is. A GF döntését a reakció örömmel fogadta. A tőke védelme érdekében az Igazságügyminisztérium illetékesei hangoztatták is, hogy „.. .a részvénytársaságot nemcsak puszta tulajdonjog illeti meg, hanem tulajdonosi minőségben a részvénytársaságoknak az ellenőrzési jogon túlmenően bizonyos esetekben hozzájárulási vagy kifogásolási joguk is lesz a kezelő állammal szemben, minthogy továbbá a kereskedelmi törvényben előírt kötelezettségek is (közgyűlés tartása, mérleg készítése, osztalék fizetés, egyéb egyéni részvényesi jogok teljesítése stb.) terhelni fogják, ... a részvénytársaság szerveinek ... továbbra is működnie kell.,." (Eredeti kiemelés.) S még azt is hozzátették, hogy véleményük szerint, a részvénytársaság e szerveinek működési költségét az államnak kell fedeznie.

19 Az Újjáépítési Minisztérium képviselője pedig azt is követelte, hogy „...a vállalatnak a mindennapi élethez tartozó és a vállalat vagyonát, üzleti vezetését érintő ügyei, valamint az állami biztos olyan ténykedése, amely a vállalat üzletkörébe tartozik, előzetesen megtárgyalandó legyen a vállalat igazgatóságával, vagy az legalábbis előzetesen kellőképpen tájékoztatást kapjon".

20 A tőkések szájaízének megfelelően 1946. június 26-ra elkészült az új rendelettervezet, amely szerint a kezelésbe vett vállalatoknak nem egy központi irányító testülete lett volna, hanem az egyes vállalatok élére az iparügyi miniszter állami biztosokat rendelt volna ki, akik a kincstári vállalatok vezetését teljes vagyoni, büntetőjogi és fegyelmi felelősségük mellett végezték volna. „Az állami kezelésbe vétel a vállalatok jogalanyiságát és szerveiknek működését" nem érintette volna. A közgyűlések és igazgatóságok határozatainak vég18 Igazságügyi Minisztérium irattára (a továbbiakban: lg. Min.) I. 1489—1946. 19 Uo. 20 Uo.