Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története 1946-194S 61 tak számának jelentős gyarapodása is. Egy 1947. év eleji felmérés szerint e vállalatok összlétszámának több mint 6°/o-a nem a termelés területén volt foglalkoztatva; ez vállalatonként foglalkozás szerint a következőképpen oszlott meg: S 3ís 5a p^kuit. sport . 8- 8 -aj >. S %*? Ganz 10283 82 314 25 20 6 39 15 93 200 25 819 8 M. Wagon 4507 101 162 11 ^ 5 5 30 27 6 347 7,7 Rima 14268 395 485 63 75 3 77 30 18 378 52-1576 11 WM 18761 260 305 119 128 55 43 8 73 208 9 1208 6,4

n A deficit növekedését elősegítette a rezsi üzemekben dolgozók létszámának nagyarányú emelkedése is. Voltak olyan üzemegységek (mint pl. a WM erőtelepe), ahol 1946 novemberében a munkások száma az 1938. évi létszámnak másfélszeresére növekedett (62-ről 158-ra). Ennél még kirívóbb a WM gyárgondnoksága, ahol a létszám több mint háromszorosára szökött fel (64-ről 260-ra).

12 A többi vállalatnál is hasonló folyamat ment végbe. Az anyagbeszerzések terén is még az inflációs magatartás uralkodott: a felvásárlók nem törekedtek az árak leszorítására. A deficit kialakulásához jelentősen hozzájárult a vállalatok tespedő kereskedelmi apparátusa is. 1938 óta a vállalatok meglehetősen elszoktak az önálló kereskedelmi tevékenységtől, a piackutatástól, mivel a fasiszta állam hadi, vagy hadi célokat szolgáló megrendelései a gyárak termeivényeinek' döntő többségét lekötötték. Az állami megrendeléshez szokott kereskedelmi apparátus az infláció alatt alig végzett piackutatást, nem ismerte a szükségletet. Ennek következtében a gyárak a szabad kapacitásukkal lényegében a raktáruknak termeltek. 1946. december 1-én csak e négy vállalatnak több mint 100 millió Ft értékű készáruja volt raktáron, nyersanyag és félkészáru készlete pedig az előbbinek a többszörösét haladta meg. Kintlevőségük is több mint 500 millió Ft-ot tett ki.

13 A termelés felfokozását jelentősen hátráltatta az évtizedek alatt kialakult vezetési módszer, az ún. „mester Wirtschaft", amely mellett a technológiai eljárások, gyártási ügyvitel tudományos kidolgozása elmaradt, vagy szinte teljesen elavult voltában mutatkozott. A korszerűtlenül szervezett vállalatvezetés, a termelés racionalizálásának szinte teljes hiánya, valamint a vállalatok zavaros pénzügyi és anyagkönyvelési helyzete is a deficit állandó növekedésének irányába hatott.

14 A deficit kialakulását és növekedését az indokolatlanul fel11 OL, NIK 1—115. 18 OL, GF 1557/1947. adatai alapján. 14 Megállapításunkat igazolja pl. az ózdi vasműnél kialakult gyakorlat, ahol az anyagszertárból vételező üzemek a vételezési bárcát csak egy példányban állították ki, de még azokon sem volt feltüntetve, hogy az anyagot milyen megrendelésre használják fel. A raktári anyag rovancsolása ismeretlen volt.. Az évi zárlatkor felvett leltári hiányt egyszerűen átírták a következő évre. — OL, NIK, II. 189. • ossz létsz.