Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.
44 Komor óczy György Az alábbiakban — ismét nem a teljességre való törekvés szándékával, inkább a fővonalak érzékeltetésére irányuló igénnyel — a rendelkezésre álló források alapján felvázoljuk az egyes szakigazgatási területek munkájának megindulását, s az ennek során felmerülő fontosabb problémákat. Az első hetek legkínosabb napjait a közbiztonság hiánya okozta; sem a magán-, sem az állami vagyon nem volt biztonságban, miután a felszabadulással szinte egyidőben feltörtek a föld alól azok a közönséges bűnözők is, akiket korábban időlegesen visszaszorított a társadalmi gátlás, a börtön, vagy a karhatalmi szervektől való rettegés, most azonban úgy gondolták, hogy szabadon garázdálkodhatnak, mert számukra az átmenet órái kedvező légkört teremtettek. Módszereikben nem voltak válogatósak: sok esetben katonaruhába bújva garázdálkodtak egy-egy községben, máskor fékezhetetlennek látszó, valójában álszenvedéllyel fordultak látszólag az úri kizsákmányolás ellen, miközben azonban csupán saját anarchista ösztöneiket és kapzsiságukat kívánták kielégíteni. E társadalomellenes elemek ezekben az átmeneti hetekben elég gyakran kerültek előtérbe — de visszaszorításukra már korán tömörítették a közbiztonság szerveit mind a főispán, mind pedig elsősorban eleinte a szovjet katonai parancsnokságok. A vagyonvédelem és a közbiztonság fokozatos kiépítése — központi irányítás és szervezés hiányában — nagy feladatot jelentett a felszabadult országrészeknek. De mindjárt az alispáni hivatal munkája megindulásának első napján, november 6-án, még Nagyváradon, megszületett a rendelkezés a polgárőrségről, amely előírta, hogy az 500 lakosú községekben nyolc főnyi, 500—1500 közötti lakosság esetén tizenöt, 1500—5000 lakosú községben harminc, 5000 fölötti községeknél ötven főnyi polgárőrség szervezendő. Ezeken az általános rendelkezéseken kívül a nagyobb helyeken, mint Berettyóújfalu, Sarkad, Kornádi helységekben nyolcvan, Nagyszalonta megyei városban száz személy kell, hogy a polgárőrség állománya legyen. E rendelet alapján november 15-ig a. legtöbb helyen valóban meg is szervezték a polgárőrséget. 136 Erre a szervezetre támaszkodva (amelyet a megyei szervezet változása nem érintett) követelte az önállósult nyugati megye-rész főispánja a helységektől november 20-án „a közigazgatás, közrend és közbiztonság kiépítését". Az alispáni hivatal útján továbbított fenti rendelkezésre azonban a derecskéi járás főszolgabírója november 27-én azt jelentette, hogy a közbiztonság nem mondható kielégítőnek, azt „csak magasabb orosz katonai parancsnokság közreműködésével lehetne helyreállítani". 137 A biharkeresztesi főszolgabíró november 21-én azt kérte, hogy „a polgári karhatalom láttassék el fegyverrel s az ahhoz szükséges tartási és viselési engedéllyel", miután „az orosz járási csendőrség telefon és megfelelő létszám hiánya miatt.. . kellő időben védelmet nyújtani nem tud". A főispán a kérdés ilyen módon kívánt megoldását „nem tartotta időszerűnek", ami érthető, hiszen kérdéses volt, hogy a polgárőrség minden tagja politikai szempontból felruházható-e a fegyverviselés jogával. 138 Berekböszörmény község azonban december 28-án hasonló kérelmet terjesztett elő, kifejtve, hogy „a fegyvernélküli rendőrség (14 fő) felállítása teljesen illu138 DAL, Bai., 25 003/1944. 137 DÁL, Fp. közig., 99/1944. 138 Uo. 48/1944.
