Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.
Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében 45 zórius, mivel a fegyvernélkülieket más helybeli lakosok sem respektálják". Egyúttal azt is jelentette a főispánnak, hogy „Vizesgyán, Körösszeg, Körösgyáros, Köröstarján községekből érintkező határrészen a község lakosai mezei munkájukat végezni nem tudják, mivel a felsorolt községek polgári lakossága lőfegyverekkel felszerelve a község dolgozó lakosságára már ez ideig is több ízben rálőtt..." Ebben az utóbbi ügyben a főispán a nagyváradi alispánnál intézkedett, miután a felsorolt területek a demarkációs vonalon, illetve az államhatáron túl feküdtek. 139 Az élet a felszabadult területeken már messzemenően kibontakozott akkor, amikor a kormány megkezdte a polgárőrség szervezésének állami szabályozását. Ez az intézkedés a 13/1945. ME. számú rendelettel január 4-én történt. Ennek alapján január 18-án az alispán „a közbiztonság fokozottabb biztosítása céljából" tájékozódott a.. községekben arról, van-e mindenütt polgárőrség, vagy ha nincs, mert helyben rendőrség működik, szervezhető-e polgárőrség; — persze ha valahol „tanyarendszer van", nagyobb létszámú őrséget kell felállítani. A leglényegesebb módosítást a korábbi gyakorlathoz viszonyítva az jelentette, hogy a polgárőrség felfegyverzése a járási katonai parancsnokságtól kérhető lett. 1 * A polgárőrség a reá bízott feladatot társadalmi munkában, illetmények nélkül látta el. 1945. január 2-án Dancsháza őrsége kérte, hogy „legalább a szolgálatban levő időre fizetést adjanak, mert éjjel-nappal le vannak másnaponként kötve". A kérvényt január 18-án a főispán elutasította azzal, hogy a községben szabályszerű, fizetett rendőrséget kellene szervezni. 141 Feltűnik talán, hogy a polgárőrség mellett már az első hónapokban rendőrségről is olvashatunk. A felszabadulás előtt a rendőrség hatásköre csak a városokra terjedt ki, míg a vidéken, több falura kiterjedő hatáskörű csendőrparancsnokságok működtek. A csendőrséget azonban a felszabadulás szétzúzta s az intézményt más közbiztonsági szervezet átmenetileg nem pótolhatta. A közbiztonság pillanatnyi érdekei teremtették meg a polgárőrség milicista jellegű szervezetét, de mint láttuk: fegyvertelenül, lényegében kiszolgálatottan az esetleg felfegyverzett bűnözőknek. S mivel a korábbi városi rendőrség is széthullott, ideiglenes megoldásként valamely más formát kellett keresni. Már 1944. november 25-én megbízta a főispán Bikái Béla berettyóújfalui lakost a vármegyei rendőrfőnöki tisztség ellátásával, előírva, hogy „a vármegye egyes járásaiban a közrendészetet szervezze meg. 142 A közvetlen utasításokat a főispán személyesen adta ki, de erről jegyzőkönyv, vagy más írásos feljegyzés nem maradt fenn. Emiatt Bikái hatáskörének szélessége ismeretlen előttünk, csupán területi illetékessége állapítható meg, amely azonos volt a felszabadult, bécsi döntés előtti Bihar megye területével. A szervező munka folyamatosan alakította ki a megyei rendőrség hálózatát, egyelőre mint az önkormányzat közbiztonsági intézményét. A megyei székhelyközségben a rendőrség a polgárőrség mellett működött, de ezen kívül megalakult más nagyobb községekben is. A későbbi szervezet adataiból vissza139 Uo. 31/1945. 14fl DÁL, Ai., 89/1945. 141 DÁL, Fp. közig., 121/1945. 143 Uo. 42/1944.
